A KSH legfrissebb adatai szerint 2026 februárjában az öregségi nyugdíj mediánja 230 310 forintra, átlagösszege pedig 261 338 forintra nő, miközben a plusz 13. havi és a részben bevezetett 14. havi juttatás sem fordítja meg a nyugdíjak bérekhez viszonyított romló pozícióját. A cikkben ismertetett számítások alapján a mediánnyugdíj és a nettó mediánbér aránya 2023 januárja óta folyamatosan csökken. Ez arra utal, hogy a nominális emelkedés ellenére a nyugdíjasok relatív jövedelmi helyzete tovább gyengül.
Kiemelések
- 2026 februárjában az átlagnyugdíj mellett teljes 13. havi (261 ezer forint) és a 14. havi első negyedrészének (65 ezer forint) kifizetése is történik.
- A mediánnyugdíj a nettó mediánkereset arányában 2023 januárjában 66,1% volt, 2026-ra 57,8%-ra, a 14. havi korrekcióval 58,9%-ra csökken.
- A nyugdíjemelések inflációkövetése, szemben a bérek reálnövekedésével strukturális leszakadáshoz vezet, amit extra juttatások sem tudnak megállítani.
Februári kifizetések és jövedelmi szintek
A február továbbra is a nyugdíjasok egyik legerősebb bevételi hónapja, mert a rendszeres havi ellátás mellett teljes 13. havi nyugdíj is érkezik. 2026-ban ehhez társul a 14. havi nyugdíj első negyedrészének kifizetése is. Az átlagnyugdíj példájával számolva ez azt jelenti, hogy a 261 ezer forintos havi összegen felül újabb 261 ezer forint 13. havi juttatás, valamint mintegy 65 ezer forintnyi 14. havi részlet jut az érintetteknek.
A plusz kifizetések rövid távon érdemben növelik az éves bevételt. A 13. havi nyugdíj teljes beépítése 8,33%-os egyszeri emelésnek felel meg éves alapon. A 14. havi nyugdíj idei első részlete pedig, az év eleji rendes nyugdíjemeléstől eltekintve, 1,92%-kal emeli a jogosultak éves jövedelmét.
Mediánnyugdíj és mediánbér közötti rés
A KSH adatai alapján az elmúlt három évben számottevően nő a távolság a nyugdíjak és a bérek középértéke között. Míg 2023 januárjában a mediánnyugdíj a kedvezmények nélkül számított nettó mediánkereset 66,1%-át tette ki, addig ez az arány 2026-ra 57,8%-ra csökken. A 14. havi nyugdíj első részletének hatásával korrigálva is csak 58,9%-os mutató adódik, ami még mindig elmarad a 2025-ös 59,7%-tól.
A cikk szerint a januári összevetés inkább jelzőszámként használható, mert az év közbeni egyszeri bevételek, bónuszok és alkalmi juttatások ezt nem tükrözik. Ugyanakkor a trend így is egyértelmű, a nyugdíjak relatív pozíciója romlik. Ez azt mutatja, hogy az új extra juttatások enyhítik, de nem állítják meg a leszakadást.
Indexálási szabály és hosszabb távú hatás
A nyugdíjak és a bérek közötti eltávolodás fő oka az, hogy a nyugdíjemelések alapvetően csak az inflációt követik. Ezzel szemben a bérekben jellemzően pozitív reálnövekedés jelenik meg, amelyből a nyugdíjasok közvetlenül nem részesülnek. A kormány ezt diszkrecionális döntésekkel, például 13. és 14. havi juttatásokkal részben ellensúlyozza, de a strukturális különbség fennmarad.
A szakértői számítások szerint a korábbi svájci indexálás fenntartása magasabb nyugdíjnövekedést eredményezne. Simonovits András és Oblath Gábor becslése alapján 2010 és 2024 között 12-16%-kal nagyobb reálnyugdíj-emelést érzékelhettek volna az érintettek, ha a béremelkedést is figyelembe veszik az emelési képletben. Ez a megközelítés magyarázza, hogy a jelenlegi szabályozás mellett a nyugdíjasok anyagi lemaradása tartós jelenség marad.
Korábban beszámoltunk a 2026-os költségvetés első negyedéves hiányadatairól és a főbb kiadási tételekről, amelyek között a nyugellátások is kiemelt helyen szerepeltek. A közlés szerint március végéig a 13. és részbeni 14. havi nyugdíjjal együtt 2506,1 milliárd forintot fizetnek ki nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra, miközben a magasabb kiadási szint rövid távon növeli a hiányt.
Legfrissebb Social Policy hírek
- Forex
- Crypto