Az MNB szorosan figyeli a lakáshitel-kockázatok alakulását Magyarországon

Az MNB szorosan figyeli a lakáshitel-kockázatok alakulását Magyarországon
Lakáshitel-piac vizsgálat alatt

Az MNB elemzése szerint a 2025 szeptemberében elindított Otthon Start Program után a lakáshitel-piac érdemben átalakul, miközben a jegybank jelenleg nem lát olyan egészségtelen folyamatot, amely újabb szabályozói beavatkozást igényelne. A cikkben ismertetett adatok alapján a lakáshitel-kihelyezés 2025 végén megugrik, de 2026 elején már stabilizálódik, ezért a jegybank a folyamatos monitoringot tartja indokoltnak. A háttérben az áll, hogy a magyar háztartások eladósodottsága továbbra is mérsékelt nemzetközi összevetésben, miközben a lakáshitelezésnek még van tere a bővülésre.

Kiemelések

  • Az Otthon Start Program szeptemberi indulása után a lakáshitel-folyósítás a negyedik negyedévben havi 260-270 milliárd forintra emelkedik, 2025-ben összesen 46 százalékos növekedés várható.
  • Az új lakáshitelek átlagos hitelfedezeti mutatója 59 százalékról 69 százalékra nő 2025 végére, a 70 százalék feletti HFM-mel folyósított hitelek aránya eléri az 59 százalékot.
  • Az MNB 2025 szeptemberétől szigorítja a makroprudenciális szabályokat, bevezeti a szektorális rendszerkockázati tőkepuffert és adósságfék szigorítást a prudens lakossági hitelezés érdekében.

Otthon Start Program alakítja át a hiteldinamikát

A lakossági és különösen a lakáshitelezés továbbra is fontos a bankszektor stabil működése és a háztartások sokkellenálló képessége szempontjából. Az MNB szerint 2025 első felében élénkül a háztartási hitelezés, majd az Otthon Start Program júliusi bejelentése után a harmadik negyedévben kivárás jelenik meg a piacon. A szeptemberi indulást követően viszont rekordösszegű lakáshitel-folyósítás valósul meg, a negyedik negyedévben a havi kihelyezés 260-270 milliárd forintra emelkedik.

A jegybanki összegzés alapján ebből az Otthon Start Program részesedése stabilan 70-75 százalék, így 2025 egészében a lakáshitel-kihelyezés 46 százalékkal nő. A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató eloszlása továbbra is kiegyensúlyozott marad, és az OSP indulása után is csak mérsékelt emelkedés látható 2025 végére. Bár az új hitelek összege magasabb, a kedvező kamat és a jellemzően maximális, 25 éves futamidő miatt a törlesztési teher nem nő érdemben.

Nő a hitelösszeg és az ingatlanok terheltsége

A teljes eladósodottságot mérő jövedelemarányos hitelösszeg mutató ugyanakkor jelentősen emelkedik az OSP-hitelek megjelenése után. A hitelfelvevők 2025 szeptembere és 2026 januárja között átlagosan éves nettó jövedelmük négyszeresét vállalják adósságként, és emelkedik az öt-hatszoros jövedelemszintet elérő eladósodottság aránya is. Az MNB ezt még nem tekinti túlzott kockázatvállalásnak, de fontosnak tartja a trend nyomon követését.

Az ingatlanfedezetek hitellel való megterheltsége szintén emelkedik. Az új kihelyezések átlagos hitelfedezeti mutatója a korábbi 59 százalékról 69 százalékra nő 2025 végére, miközben a 70 százalék feletti HFM-mel folyósított hitelek az új kihelyezések 59 százalékát adják. A 80 százalék feletti megterheltségű hitelek aránya közel egynegyed, ami a lakáspiaci túlértékeltség fennmaradása mellett pénzügyi stabilitási szempontból figyelmet igényel.

Makroprudenciális lépések és piaci hatások

Az MNB már 2025 szeptemberében módosítja a lakáspiaci és hitelezési kockázatokat célzó makroprudenciális eszköztárát. A jegybank dönt a lakó- vagy kereskedelmi ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségekre vonatkozó szektorális rendszerkockázati tőkepuffer követelmény alkalmazásáról, emellett szigorítja az adósságfék szabályait is. A cél a prudens lakossági hitelezés támogatása és a lakáspiaci turbulenciák mérséklése.

A jegybank szerint a jelenlegi trendek összességében nem utalnak olyan folyamatra, amely azonnali új beavatkozást igényelne. A teljes banki kockázatvállalás egyelőre mérsékelt marad, amit az államilag támogatott, teljes futamidőre fixált, alacsony kamatozású OSP-hitelek is támogatnak. Ugyanakkor a program által erősített kereslet és a lakásárak további emelkedése miatt a piac szoros megfigyelése továbbra is indokolt.

Korábban beszámoltunk arról, hogy a választás utáni helyzetben a bankszektor kiszámíthatóbb gazdaságpolitikát, jobb EU-forrás-hozzáférést és a bankokat terhelő különadók fokozatos mérséklését várja. A bankvezetők szerint a stabil szabályozási környezet és a hiteles makrogazdasági pálya kulcsfontosságú a beruházások élénkítéséhez és a hitelezési aktivitás fenntartásához.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.