Magyar vendéglátás egyszer használatos műanyagainak rejtett költségei nőnek

Magyar vendéglátás egyszer használatos műanyagainak rejtett költségei nőnek
Műanyagok rejtett terhei

A vendéglátásban használt egyszer használatos műanyagok terhe Magyarországon messze túlmutat a hulladék kérdésén, mert az energiafelhasználást, az egészségügyi kockázatokat és a teljes gazdasági költséget is érinti. Az éves felhasznált mennyiség meghaladja a 10 ezer tonnát, miközben e termékek jelentős része néhány perc használat után hulladékká válik.

Kiemelések

  • A magyar vendéglátóipar egyszer használatos műanyagai évente több mint 41 ezer tonna CO2-egyenértékű kibocsátást eredményeznek, ennek 77 százaléka a gyártás során keletkezik.
  • A vendéglátásban használt műanyag eszközök több mint kétharmada importból származik, 80 százalékuk Kínából, ahol a gyártás akár 60-70 százalékkal magasabb CO2-kibocsátással járhat.
  • A műanyagokhoz kapcsolódó egészségügyi költségek Magyarországon évente 30-50 milliárd forintot érnek el, a vendéglátás hulladéka pedig 86 ezer köbméterrel terheli a hulladékgazdálkodást.

Kibocsátás, import és hulladékkezelési teher

A Portfolio.hu beszámolója szerint a vendéglátóiparhoz kapcsolódó egyszer használatos műanyagok teljes életciklusának kibocsátása évente több mint 41 ezer tonna szén-dioxid-egyenértékű Magyarországon. A terhelés 77 százaléka már a gyártás során keletkezik, 3 százaléka a szállításhoz, 20 százaléka pedig a hulladékkezeléshez kapcsolódik.

A közlemény szerint a műanyag hulladék mintegy 30 százaléka égetésre kerül, 24 százalékát újrahasznosítják, 46 százaléka pedig lerakókba jut. Bizonyos műanyagtermékeknél az újrahasznosítási arány mindössze 15 százalék, ami nagyjából az európai átlag fele.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a vendéglátásban használt műanyag eszközök több mint kétharmada import, ennek mintegy 80 százaléka pedig Kínából érkezik. A szénalapú energiarendszer miatt ugyanazon termék gyártása így akár 60-70 százalékkal magasabb CO2-kibocsátással is járhat, mint alacsonyabb kibocsátású európai energiaforrások mellett.

Egészségügyi és gazdasági következmények

Az anyag egészségügyi kockázatait nem elsősorban maga a műanyag tárgy, hanem a belőle kioldódó vegyi anyagok és a mikroműanyag-részecskék adják. A szövegben idézett kutatások arra hívják fel a figyelmet, hogy a magas műanyag-expozíciónak kitett népességekben bizonyos reproduktív problémák 20-40 százalékkal gyakoribbak lehetnek, és a hormonrendszert érintő zavarok is nagyobb arányban jelennek meg.

A közlemény szerint a műanyagokhoz köthető légzőszervi, hormonális és daganatos betegségek éves költsége Magyarországon 30-50 milliárd forint nagyságrendű lehet. Juhász András, a Bibo alapító-tulajdonosa szerint ezért a műanyagok kérdését nemcsak hulladékgazdálkodási, hanem energia-, egészségügyi és gazdasági szempontból is kezelni kell.

További költséget jelent a hulladék térfogata is. Bár a műanyagok tömege viszonylag alacsony, a vendéglátóiparhoz köthető hulladék évente mintegy 86 ezer köbméter helyet foglal el, ami a hulladékszállításban plusz fuvarigényt és további kibocsátást okoz.

Korábbi cikkünkben a tartósan bizonytalan energiapiaci környezet vállalati következményeit és az ehhez igazodó energiabeszerzési stratégiák átalakulását vettük át. Bemutattuk, hogy a hagyományos megoldások helyett egyre inkább a portfólióalapú megközelítés kerül előtérbe, ahol a fix, indexált, PPA és on-site konstrukciók kombinálása segíthet kezelni a növekvő árkockázatot. Ez a háttér különösen releváns akkor, amikor a kibocsátás és a költségek egyre szorosabban összefonódnak az ellátási láncokban.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.