Az MNB megtakarítási jelentést publikál, a lakossági portfóliók átrendeződését emeli ki

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
MNB megtakarítási jelentés

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Ciaran Ryan

29.04.2026

Az MNB megtakarítási jelentést publikál, a lakossági portfóliók átrendeződését emeli ki — Lakossági portfóliók átrendeződése

A magyar háztartások GDP-arányos megtakarítási szintje nemzetközi összevetésben továbbra is magas, még úgy is, hogy tavaly mérséklődés látszott. A jegybank szerint a 2025-ös évben az inflációkövető állampapírok kamatfizetési hulláma, a devizaeszközök iránti átmeneti kereslet és az Otthon Start program egyaránt jelentősen alakítja a lakossági pénzügyi döntéseket.

Kiemelések

Az MNB 2025-re az inflációkövető állampapírok iránti kereslet csökkenését, valamint a devizaeszközök és forintos eszközök keresletének átrendeződését várja.
A jegybank szerint a lakossági portfóliókban több ezermilliárd forint tartósan alacsony kamatozású betétekben parkol, amelynek átcsoportosítása új finanszírozási forrást jelenthet.
Az MNB szerint a 2025 szeptemberében induló Otthon Start program és az unit-linked életbiztosítások etikus 2.0 szabályozása jelentősen alakítják a pénzügyi vagyonmozgásokat és a hozamkilátásokat.

Jegybanki jelentés a megtakarítási döntésekről

Amint arról a Portfolio beszámol, a Magyar Nemzeti Bank második Megtakarítási Jelentésének bemutatóján Banai Ádám arról beszél, hogy a megtakarítási piac aktív elemzése az árstabilitási, pénzügyi stabilitási és gazdaságpolitikai célok miatt is kiemelt jelentőségű. Az igazgató szerint a rendszeres publikáció a háztartások professzionálisabb döntéshozatalát is támogathatja.

Banai Ádám ismerteti, hogy 2025 egyik legfontosabb folyamata az inflációkövető állampapírok kamatfizetési hulláma, amely a kamatszintek csökkenése után mérsékli e papírok népszerűségét és átalakítja a megtakarítások szerkezetét. Hozzáteszi, hogy 2025 első felében nő a devizaeszközök iránti kereslet, ez később lassul, miközben végül a forintos eszközök teljesítenek jobban.

A jegybank értékelése szerint a 2025-ben tapasztalt, a hosszú távú trendtől lefelé eltérő megtakarítási dinamika mögött elsősorban a reáljövedelem-növekedés lassulása áll. A jelentés külön vizsgálja a lakossági állampapírpiac változásait is, és arra jut, hogy ezen a piacon főként a magasabb vagyonú, magasabb végzettségű, budapesti rétegek a legaktívabbak, miközben a visszaváltási döntéseket az alternatív befektetési lehetőségek, a vagyoni helyzet és a forgalmazó típusa is befolyásolja.

A lakossági allokáció és a piacra gyakorolt hatás

A bemutatón elhangzik, hogy a bankbetét, a befektetési alap és az állampapír a három legfontosabb lakossági megtakarítási forma, amelyekben hasonló volumenű vagyont tartanak a magyarok. Az MNB ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a lekötött betétek között továbbra is széles körben jelen vannak az 1% körüli vagy annál alacsonyabb kamatozású konstrukciók, miközben több ezermilliárd forint hever alacsony kamattal lekötve vagy lekötés nélkül, látra szóló betétben.

A jegybank szerint ezeknek az összegeknek az átcsoportosítása a gazdaság számára új finanszírozási forrást, a megtakarítók számára pedig magasabb hozamot jelenthet. Az elemzés azt is kimutatja, hogy a külföldi befektetéseknél a befektetési alapok dominálnak, míg a hazai portfóliókban jóval nagyobb a kötvények súlya, a külföldi eszközökbe fektetők pedig tudatosabban és nagyobb árfolyamkockázatot vállalva gyakrabban választanak részvényeket.

Banai Ádám kitér arra is, hogy az Otthon Start program 2025 szeptemberi indulása erősen befolyásolja a lakosság pénzügyeit és megtakarításait. Az MNB mérése szerint a lakásukat eladók több mint fele ismét lakásvásárlás felé fordul, sokan pedig magasabb árkategóriába lépnek tovább, ami a lakáspiaci és pénzügyi vagyonmozgásokat egyszerre alakítja.

A bemutatón szó esik a unit-linked életbiztosítások új szabályozásáról is. A jegybank szerint az etikus 2.0 szabályozási csomag hatására a hozamteljesítmények valamelyest a magasabb hozamok felé tolódnak, így a termékek teljesítménye javul a korábbi időszakhoz képest.

Korábbi cikkünkben a D260429 jelű diszkontkincstárjegy lejárata kapcsán azt jártuk körül, hogy a lakossághoz visszaáramló, becslések szerint mintegy 260 milliárd forint mekkora plusz forrást jelenthet a következő hetekben az állampapírpiacon. Bemutattuk, hogyan működik a DKJ hozama és milyen hozamszintek mellett válhat a lejárat után újra élénkebbé a lakossági állampapír-vásárlás.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?