Az MNB 600 millió forintos bírságot szabott ki jogosulatlan kriptós forrásgyűjtés miatt

Az MNB 600 millió forintos bírságot szabott ki jogosulatlan kriptós forrásgyűjtés miatt
600 milliós MNB-bírság kriptóra

A magyar pénzügyi felügyelet több mint 150 befektetőt érintő, több milliárd forintos ügyben lépett fel egy budapesti magánszeméllyel szemben. A vizsgálat szerint a pénzeket kriptoeszközökhöz kapcsolt befektetési lehetőségként gyűjtötte, miközben azoknak csak elenyésző részét helyezte el ténylegesen kriptotőzsdéken.

Kiemelések

  • Az MNB 600 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki egy budapesti magánszemélyre jogosulatlan, kriptós forrásgyűjtési konstrukció miatt.
  • A magánszemély több mint 150 befektetőtől több milliárd forintot gyűjtött be, ezek jelentős részét nem kriptotőzsdéken fektette be.
  • Az MNB azonnali hatállyal megtiltotta a magánszemély pénzügyi szolgáltatási tevékenységét, valamint felszólította a befektetőket polgári jogi igényük bejelentésére.

Felügyeleti döntés és a feltárt konstrukció

As reported by Portfolio, a Magyar Nemzeti Bank közlése szerint a jegybank hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban, bejelentés nélküli helyszíni ellenőrzést is alkalmazva vizsgálja, hogy az érintett végzett-e engedélyhez kötött pénzügyi szolgáltatási tevékenységet.

A felügyelet megállapítja, hogy a budapesti magánszemély több mint 150 embertől gyűjt pénzt kriptoeszközökhöz kapcsolódó befektetési lehetőségekre, és a vizsgált időszakban több milliárd forint kerül hozzá. Az összegeket átvételi elismervények és szerződések alapján kölcsönként veszi át, visszafizetési garanciát is vállalva, a befektetők azonban valójában hozam reményében adják át a pénzüket, miközben szabad kezet kap annak kezelésére.

Az MNB szerint az átvett pénzeszközöknek csak csekély hányadát fekteti be ténylegesen kriptotőzsdéken, a források egy részét pedig saját szükségleteire fordítja. A jegybank ezt leplezett nyilvános forrásgyűjtésnek minősíti, amelyet az érintett üzletszerűen, előre meg nem határozott befektetői körben végez, MNB-engedély nélkül.

Bírság, tilalom és befektetői teendők

Határozatában a felügyelet azonnali hatállyal megtiltja, hogy a magánszemély az MNB engedélye nélkül visszafizetendő pénzeszközök nyilvánosságtól történő elfogadására irányuló pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytasson. Az MNB emellett 600 millió forint piacfelügyeleti bírságot szab ki rá.

A bírság összegénél súlyosító körülménynek számít, hogy a magánszemély huzamosabb időn át, jelentős nagyságrendű forrást gyűjt jogosulatlanul, ezzel kiemelt befektetői kockázatot idézve elő. A jegybank hangsúlyozza, hogy határozata nem érinti az érintettnek a befektetőkkel szemben fennálló visszafizetési kötelezettségét.

Az MNB arra is felhívja a konstrukcióra ráismerő ügyfelek figyelmét, hogy ellenőrizzék, valóban a most szankcionált szereplővel kerültek-e kapcsolatba. Ha igen, mielőbb jelentsék be polgári jogi igényüket a büntetőeljárást folytató Budapesti Rendőr-főkapitányságon.

Korábbi cikkünkben a D260429 jelű diszkontkincstárjegy lejárata kapcsán azt vizsgáltuk, hogy a lakossághoz visszaáramló, becslések szerint mintegy 260 milliárd forint milyen hatással lehet az állampapírpiac keresletére a következő hetekben. Kitértünk arra is, hogyan alakul a DKJ hozama, és milyen hozamszintek mellett válhat újra élénkebbé a lakossági állampapír-vásárlás.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.