Magyar EKR-piac erős szabályozói beavatkozást igényel a szereplők szerint

Magyar EKR-piac erős szabályozói beavatkozást igényel a szereplők szerint
EKR-piac szabályozói kihívás

A magyar energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben az elmúlt időszak szabályozási változásai után torzulások, árkilengések és túlkínálat alakult ki a piaci szereplők értékelése szerint. A megszólaló szakértők úgy látják, hogy a kiszámíthatóbb, átláthatóbb keretrendszer 2026-ban is kulcskérdés marad az EKR működése és az energiahatékonysági beruházások fenntartása szempontjából.

Kiemelések

  • A 2025 júliusi szabályozás után az EKR-piacon lakossági aukciós árak 17-18 ezer forint szintre emelkedtek, miközben az ipari HEM-ek elértéktelenedtek.
  • A 2025 nyarán bevezetett új szabályrendszer miatt a szereplőknek új stratégiákat és kockázatkezelési megoldásokat kellett gyorsan kialakítaniuk, szűkült a mozgástér.
  • 2026-ra a piac telítettsége, árak, aukciós mennyiségek és a kiszámíthatatlan szabályozási környezet továbbra is jelentős kockázatot jelentenek az EKR-kötelezettségek teljesítésében.

Piaci torzulások a 2025-ös átalakítás után

A Portfolio.hu beszámolója szerint az EKR-rendszer 2023 előtt még érdemben támogatta a lakossági és ipari energiahatékonysági projekteket, majd 2023-ban a piac gyakorlatilag összeomlott, és a jelenlegi kereteket meghatározó verzió 2025 közepén alakult ki. A cikkben megszólaló Bali Gábor, az Energiq ügyvezetője szerint az elmúlt egy évben jelentősen felborult a piac, mert a rendszer nem megfelelő eszközökkel próbálta a lakosságot az EKR középpontjába állítani.

A szakember szerint a nem szakmai szempontok erősödése káros mellékhatásokkal járt, még akkor is, ha számos háztartásban megvalósult padlásszigetelés. Úgy véli, az energiatudatosság és a teljes piaci egyensúlyt támogató végső energiamegtakarítás nem tudott megfelelően érvényesülni.

A 2025 júliusi változásokkal új tőzsdei termékek jelentek meg, ami a korábbi rendszerrel nehezen összevethető piaci környezetet hozott. Az ipari HEM-ek közben nagyrészt elértéktelenedtek, a lakossági aukciókon pedig 17-18 ezer forintos árszint jelent meg, amely a megszólalók szerint magasabb a kívánatosnál.

Rácz Attila, az Energetikai Auditorok Szövetségének elnökségi tagja arról beszél, hogy 2025-ben már érdekvédelmi fellépésre volt szükség ahhoz, hogy a piac ne torzuljon tovább. Megítélése szerint a helyzet mára valamelyest normalizálódott, de a kilátások továbbra sem kedvezőek, mert a piac telítődött, a kereslet és kínálat egyensúlya felborult, és több a rendelkezésre álló GJ, mint amennyire szükség van.

Szabályozási kiszámíthatóság és 2026-os kockázatok

Pap Gabriella, az Audax Renewables ügyvezető igazgatója szerint a 2025. június közepén-végén bevezetett új szabályrendszerhez a piaci szereplőknek gyorsan kellett alkalmazkodniuk, új stratégiákat kellett kialakítaniuk, és új típusú kockázatokat kellett kezelniük. Elmondása szerint a vállalat számára szűkült a mozgástér, miközben a fogyasztókkal és ipari termelőkkel is nehéz egyeztetéseket kellett folytatni a működő megoldások fenntartásáért.

A cégvezető hangsúlyozza, hogy az energiahatékonysági beruházásokat ösztönző szakpolitika alapvetően kedvező, de a rendszer finomhangolására és kiszámíthatóbb szabályozásra van szükség. Hozzátette, hogy a bizonytalan jogszabályi környezet miatt vállalatánál jelenleg az óvatosság áll a középpontban.

Vedres Péter István, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Fenntartható Fejlődés Főosztályának vezetője szerint az elmúlt években jelentős piaci igény mutatkozott az EKR-re és az energiahatékonysági beruházásokra Magyarországon. A szabályozó álláspontja szerint a szereplők kezdetben a legalacsonyabb költségű projektek felé mozdultak, majd olyan konstrukciók jelentek meg, amelyek nagyon jelentős energiamegtakarítási hatást hoztak, ezért beavatkozás vált szükségessé.

A főosztályvezető szerint a 2025-ös módosítás után kezdetben sok bizonytalanság volt, de később tisztázódtak a kérdések, a piac elindult, és a 2025-ös zárásban szinte minden kötelezett teljesíteni tudott megfelelő kínálat mellett. Ugyanakkor a megszólalók egyetértenek abban, hogy a 2026-os EKR-kötelezettségek teljesítése szempontjából az árak, az aukciós mennyiségek és a szabályozási környezet továbbra is komoly kockázatot jelentenek.

Korábbi cikkünkben a magyar energiatárolási piac gyors bővülését és a következő évek beruházási feltételeit vettük végig, kiemelve, hogy a megtérülés és a finanszírozhatóság marad a kulcskérdés. Rámutattunk, hogy a bevételi volatilitás és a bizonytalan arbitrázsmodellek óvatossá teszik a bankokat, amit fix szerződések és tudatos kockázatkezelés enyhíthet. Azt is hangsúlyoztuk, hogy kiszámítható piaci működés és világos szakpolitikai irány nélkül nehezebb stabilan skálázni a kapacitásokat.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.