A magyarországi vidéki üzemanyag-ellátás kockázata nő a független kutak piacszűkülése miatt

A magyarországi vidéki üzemanyag-ellátás kockázata nő a független kutak piacszűkülése miatt
Veszélyben a vidéki kutak

A magyar üzemanyagpiacon erősödik az ellátásbiztonsági kockázat, mert a kisebb kutak egyre nehezebben jutnak beszerzési forráshoz a torz piaci környezetben. Ez különösen a vidéki térségekben okozhat fennakadást, miközben a tartós veszteségek és az elmaradt támogatások a független szereplők működését is veszélyeztetik.

Kiemelések

  • A Mol jelenleg a hazai üzemanyagigény mintegy 70 százalékát tudja fedezni, az importot ellehetetlenítette a korábbi hatósági árképzés.
  • A stratégiai készletek fokozatosan kifutnak, visszapótlásuk költséges és bizonytalan, ami növeli az üzemanyagpiac sérülékenységét Magyarországon.
  • A független vidéki kutak tömeges csődje több ezer munkahelyet és évi 400 milliárd forint költségvetési bevételt veszélyeztet, miközben az FBSZ gyorsabb, igazságosabb szabályozást sürget.

Beszerzési zavarok és szabályozási nyomás

Mint a Portfolio.hu beszámolója szerint, a Mol normál működés mellett is csak a hazai üzemanyagigény mintegy 70 százalékát tudja fedezni, jelenleg pedig nem teljes kapacitáson termel. A kieső mennyiséget importtal kellene pótolni, ezt azonban a korábbi hatósági árképzés gazdaságilag ellehetetlenítette.

Az állam a kialakuló hiányt stratégiai készletek felszabadításával próbálta kezelni, de ezek a tartalékok fokozatosan kifutnak a rendszerből. Visszapótlásuk bizonytalan és rendkívül költséges lehet, ami tovább növeli a piac sérülékenységét.

A független benzinkutak sok esetben ugyanannyiért vásárolják meg nagykereskedelmi áron az üzemanyagot, mint amennyiért a töltőállomásokon értékesítik. A bérek, a rezsi, valamint a logisztikai és működési kiadások így közvetlenül veszteséget termelnek számukra, miközben a beígért állami kompenzáció továbbra sem érkezik meg.

Vidéki kutakra nehezedő üzleti kockázat

A kisebb töltőállomások hónapok óta saját forrásból próbálják fenntartani működésüket, ami növeli a csődkockázatot az ágazatban. A kisbenzinkutak több ezer embernek adnak munkát, és évente mintegy 400 milliárd forint adó- és járulékbevételt termelnek az államnak, így tömeges megszűnésük nemcsak ellátási, hanem költségvetési következményekkel is járhat.

Az FBSZ szerint a jelenlegi átmeneti szabályozás a nagy, integrált piaci szereplőknek kedvez, miközben fokozatosan kiszorítja a kisebb, független vállalkozásokat. A szervezet azt sürgeti, hogy a piacot torzító átmeneti időszak rövidüljön, és mielőbb induljon egyeztetés a kormánnyal egy hosszú távon fenntartható, jogbiztonságot és tisztességes versenyt garantáló szabályozási környezet kialakításáról.

Korábbi cikkünkben a stratégiai dízelkészletek kimerüléséről írtunk, miután több benzinkút jelezte, hogy felhasználta a számára kiosztott normál dízelmennyiséget. Bemutattuk, hogy a keret elfogyása az ellátási lánc stabilitását is kockáztathatja, és a vonatkozó szabályok szerint egyes kutaknak akár át is kell adniuk az üzemeltetést olyan szereplőknek, amelyek vállalják a szabályozott áras értékesítést.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.