K&H Bank elemzője 350 alatti eurófixálást valószínűsít a magyar euróbevezetésnél

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Magyar euró bevezetés elemzés

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Dan Blystone

13.05.2026

K&H Bank elemzője 350 alatti eurófixálást valószínűsít a magyar euróbevezetésnél — Euró bevezetés 350 alatt?

A globális költségsokk és a várhatóan emelkedő hazai infláció újra előtérbe helyezi Magyarország euróbevezetési pályájának fenntarthatóságát. Németh Dávid szerint a 2030-as céldátum továbbra is ambiciózus, miközben a hiány leszorítása, a monetáris szigor és a forint árfolyamának alakulása egyszerre hat a folyamatra.

Kiemelések

Németh Dávid, K&H Bank vezető elemzője szerint a forintot a magyar euróbevezetéskor akár 350 alatti EUR/HUF árfolyamon is rögzíthetik a hiteles konvergenciapálya esetén.
Az elemző 2024 végére 4% feletti inflációt és 2027 elejére 5% feletti áremelkedést vár, az idei GDP-növekedési várakozása 1,5%.
A 2024-es költségvetési hiánycél 5%, de a tényleges intézkedések a GDP 6%-át teszik ki, így a 3% alatti deficit elérése 2030-ig ambiciózus marad.

Inflációs és árfolyampálya 2026-2027-ben

A Portfolio.hu beszámolója szerint Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a Videoton Holding székesfehérvári üzleti fórumán arról beszél, hogy az utóbbi hónapok globális költségsokkja várhatóan Magyarországra is begyűrűzik. Az elemző úgy látja, hogy az idei év végére 4% feletti infláció jöhet, 2027 elején pedig az áremelkedési ütem az 5%-ot is meghaladhatja, részben azért, mert a hazai árkorlátozó intézkedések késleltethetik az inflációs nyomás megjelenését.

Németh Dávid szerint rövid távon a forint és a magyar állampapír továbbra is a világ egyik legjobb befektetésének számít, ugyanakkor már nincs sok tér az erősödésre. A szakértő a forint reáleffektív árfolyamát nézve azt mondja, hogy a jelenlegi szint a 2008-as állapothoz hasonlít, amikor a forint túl erős volt a gazdaság számára.

Előrejelzése alapján az idei év második felében a 360 és 370 közötti EUR/HUF sáv lehet reális, majd 2027 elején ismét elindulhat a forinterősödés. Ha az euróbevezetési pálya hiteles marad, akkor az további reálfelértékelődést hozhat, és az euró bevezetésekor akár 350 alatti árfolyamon is rögzíthetik a forintot.

Költségvetési kockázatok és euróbevezetési feltételek

A magyar gazdaság kilátásairól az elemző azt mondja, hogy 2026-ban az ipari termelés akár 4-5%-kal is növekedhet, de a nemzetközi környezet továbbra sem támogató, amit a zsugorodó német bizalmi index is jelez. Az idei GDP-növekedésre 1,5%-os várakozása van, ami lassulást jelent az első negyedéves 1,7%-hoz képest, miközben a belső fogyasztás élénkülése és a beruházások javulása támogathatja a gazdaságot, a nettó export viszont fékezheti azt.

Az uniós forrásokkal kapcsolatban Németh Dávid úgy számol, hogy a következő négy évben a GDP 10%-ának megfelelő összeg áramolhat a gazdaságba, de szerinte kulcskérdés, hogy ezt milyen szerkezetben használják fel. Hosszabb távon modellváltást tart szükségesnek, mert az olcsó munkaerőre épülő gazdasági modell véleménye szerint nem tartható fenn.

A költségvetésnél az idei 5%-os hiánycélt nagy valószínűséggel nem tartja tarthatónak, mivel az előző és az új kormány eddig bejelentett intézkedései nagyjából a GDP 6%-át teszik ki. Ebben a helyzetben az elemző szerint ambiciózus cél a 2030-as euróbevezetés, mert ehhez 3% alá kellene csökkenteni a hiányt, miközben a Magyar Nemzeti Banknak 2027-ben napirendre kell vennie az inflációs cél csökkentését, ami szigorúbb monetáris kondíciókat tehet szükségessé.

Németh Dávid szerint az MNB idén akár két, egyenként 25 bázispontos kamatcsökkentést is végrehajthat, 2027 végére pedig a jelenlegi 6,25%-os alapkamat 5% alá csökkenhet. Megítélése szerint a piac túl optimistává vált, ezért a következő időszak gazdaságpolitikáját továbbra is jelentős bizonytalanság övezi.

Korábbi cikkünkben a 2026-ra tervezett pótköltségvetés és a hiánycél felülvizsgálata körüli várakozásokat vettük végig, miután felmerült, hogy az idei GDP-arányos deficit az eredetileg jelzett 5% helyett 6,8–7% közelébe kerülhet. Azt is összefoglaltuk, hogy a befektetők és a hitelminősítők különösen azt figyelik, milyen eszközökkel finanszírozza a kormány a magasabb hiányt – például devizakötvény-kibocsátással, lakossági állampapírokkal vagy uniós források bevonásával.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?