A Tisza tőkepiaci irányai a magyar piac versenyképességét és megtakarításait érinthetik

A Tisza tőkepiaci irányai a magyar piac versenyképességét és megtakarításait érinthetik
Tisza piacformáló hatása

A Tisza tőkepiaci elképzeléseiről egyelőre kevés konkrétum ismert, a megszólaló piaci szereplők inkább az általános gazdaságpolitikai irányokból következtetnek a magyar részvény- és befektetési környezet várható alakulására. A szakértők szerint a verseny, az átláthatóság, a kiszámítható szabályozás és az intézményi bizalom helyreállítása lehet annak alapja, hogy a hazai piac vonzóbbá váljon a befektetők és a kibocsátók számára.

Kiemelések

  • A Tisza program kevés konkrét tőkepiaci vállalást tartalmaz, a szakemberek a verseny fokozásában és kibocsátói kör bővítésében látnak kulcstényezőket.
  • A szakértők szerint a magyar tőkepiac fejlődését leginkább a kiszámíthatatlan szabályozás, különadók és tranzakciós illetékek lassítják, eltörlésüket sürgetik.
  • A tartós befektetési számlák és nyugdíj-előtakarékossági eszközök fejlesztését és a hosszú távú részvénybefektetések ösztönzését kiemelt beavatkozási területekként azonosítják.

Piaci várakozások és fejlesztési irányok

A Portfolio.hu összeállítása szerint a megszólaló alapkezelői és brókercéges vezetők abban nagyrészt egyetértenek, hogy a Tisza hivatalos programjában kevés közvetlen tőkepiaci vállalás szerepel, ezért inkább a szélesebb gazdaságpolitikai célokból lehet következtetni a lehetséges irányokra.

Horváth István, a K&H Értékpapír ügyvezető igazgatója úgy látja, minden olyan törekvés támogatja a tőkepiac fejlődését, amely a versenyt és az átláthatóságot erősíti. Pintér András, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő befektetési vezetője szerint a befektetői bizalom, az általános gazdaságfejlesztés és a különadók kérdése jelenik meg hangsúlyosabban, miközben a konkrét tőkepiaci elképzelések kevésbé láthatók.

Szécsényi Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. elnök-vezérigazgatója a kibocsátói kör bővítését nevezte kulcsterületnek, vagyis azt, hogy több hazai vállalat jelenjen meg a tőzsdén. Ennek eszközei között adókedvezményeket, a transzparens működés támogatását és akár állami vállalatok tőzsdei bevezetését is elképzelhetőnek tartja, miközben felvetette azt is, hogy az MNB kisebb tulajdonrésze a Budapesti Értéktőzsdében függetlenebb, befektetőközpontúbb működést segíthetne.

Oszkó Péter, az O3 Partners vezérigazgatója szerint a legfontosabb szemléletváltás az lenne, hogy a tőkepiac ne mellékes pénzügyi szektorkérdésként jelenjen meg, hanem gazdaságélénkítési eszközként. Úgy véli, a lakossági megtakarítások nagyobb részének hozamtermelő befektetésekbe áramlása közvetlenül finanszírozhatná a magyar vállalatok növekedését, exportját, innovációját és munkahelyteremtését.

A megszólalók között szinte teljes egyetértés alakult ki abban is, hogy a tartós befektetési számla és a nyugdíj-előtakarékossági számla a hazai tőkepiac legsikeresebb eszközei közé tartozik. Többen úgy látják, ezeket nemcsak megőrizni, hanem továbbfejleszteni is érdemes, mert hozzájárulnak a hosszú távú megtakarítási kultúra és az öngondoskodás erősödéséhez.

Szabályozási akadályok és a hazai piac hatása

A szakértői vélemények alapján a magyar tőkepiac fejlődését jelenleg elsősorban a kiszámíthatatlan szabályozási környezet, a különadók, a tranzakciós illeték és a külföldi szereplőkkel szembeni versenyhátrány fékezi. Többen a magyar értékpapírokra vonatkozó tranzakciós illeték eltörlését, a NYESZ-hez kapcsolódó adótámogatás növelését és az EU-harmonizált szabályozási környezethez való visszatérést sürgetik.

Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója szerint a hazai szabályozási és adókörnyezet jelenleg jelentős versenyhátrányt okoz a magyar szereplőknek. Úgy látja, a megtakarítási piacon az államnak nem lenne szabad adókkal és jogszabályokkal torzítania a versenyt, mert ez végső soron azt eredményezi, hogy a magyar megtakarításokról külföldi pénzügyi központokban döntenek.

Pintér András arra hívja fel a figyelmet, hogy a keresleti és a kínálati oldalt egyszerre kellene fejleszteni, vagyis egyszerre van szükség több tőzsdeérett vállalatra és olyan adó- valamint intézményi környezetre, amely a megtakarításokat a hazai piac felé tereli. A pénzügyi edukáció szerepe azért is fontos, mert a látra szóló és folyószámlabetétek állománya továbbra is jelentős, így már kisebb átrendeződés is érdemi hatást gyakorolhatna a tőkepiac mélységére.

Oszkó Péter három fő beavatkozási területet emel ki: a hosszú távú részvénybefektetések erősebb ösztönzését, az öngondoskodási támogatások tőkepiaci irányba terelését és a Budapesti Értéktőzsde növekedési platformként való megerősítését. Szerinte több elemzésre, erősebb árjegyzésre, alacsonyabb kibocsátói költségekre és nagyobb intézményi befektetői jelenlétre lenne szükség ahhoz, hogy a hazai piac érdemben bővüljön.

A szakértők összképe szerint a magyar részvénypiac teljesítménye és a lakossági megtakarítások nagysága önmagában kedvező alapot jelent, de áttörés csak akkor következhet be, ha a szabályozási terhek mérséklődnek, a befektetői bizalom erősödik, és a tőkepiac fejlesztése kifejezett gazdaságpolitikai prioritássá válik.

Korábban a Budapesti Értéktőzsde fejlesztési javaslatairól írtunk, amelyek a hazai tőkepiac bővítését célozzák tulajdonosi és szabályozási lépésekkel. Cikkünkben szó volt a jegybanki részesedés mérséklésének felvetéséről, az állami cégek tőzsdére vitelének lehetőségéről és a magyar értékpapírokra vonatkozó tranzakciós illeték eltörlésének kezdeményezéséről, valamint arról is, hogyan terelhetnék a lakossági megtakarítások nagyobb részét hozamtermelő befektetések felé adóösztönzőkkel.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.