Debreceni kkv-k hatékonysági fejlesztésekkel léphetnek be az új beszállítói láncokba

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Debreceni kkv-k beszállítói lehetőségei

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Ciaran Ryan

14.05.2026

Debreceni kkv-k hatékonysági fejlesztésekkel léphetnek be az új beszállítói láncokba — Új beszállítói esélyek Debrecenben

A Debrecenbe és Hajdú-Biharba érkező nagyvállalatok új beszállítói lehetőségeket nyitnak a helyi kkv-k előtt, miközben a cégek egyszerre küzdenek likviditási, munkaerőpiaci és digitalizációs kihívásokkal. A térség üzleti szereplői szerint a következő évek versenyképessége egyre inkább a termelékenységen, az adatalapú működésen és a célzott finanszírozáson múlik.

Kiemelések

A Széchenyi Kártya Programban 2024 tavaszán közel 3.000 debreceni vállalkozás vett részt, 66 milliárd forint finanszírozással, főként agrárszektorban.
A Széchenyi Mikrohitel MAX+ fix 3 százalékos kamattal mikro- és kisvállalkozások, köztük indulók számára is elérhető, tovább bővül speciális fejlesztési hitelekkel.
Debreceni kkv-knál a digitalizáció, ERP-rendszerek, mesterséges intelligencia és valós idejű adatelemzés kulcsfontosságúvá váltak a növekedés és gyors piaci alkalmazkodás érdekében.

Mentorprogram, finanszírozás és technológiaváltás

Mint arról a Portfolio.hu beszámolt, Gulyás Sándor, a VOSZ Hajdú-Bihar Vármegyei Szervezetének alelnöke úgy látja, a helyi vállalkozásoknak a bezárkózás helyett együttműködéssel, tapasztalatmegosztással és célzott fejlesztésekkel kell reagálniuk a piaci átalakulásra. A VOSZ helyi partnerekkel mentorprogramot is indított annak érdekében, hogy tanácsadással és gyakorlati támogatással segítse a kkv-k felkészülését a multinacionális cégek beszállítói láncaiba való belépésre.

Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a Széchenyi Kártya Program a vállalkozói finanszírozás egyik meghatározó eszközévé vált. A vármegyében idén tavasszal közel 3.000 vállalkozás kapcsolódott a programhoz, a kihelyezett összeg pedig elérte a 66 milliárd forintot, amelynek mintegy fele az agrárszektorhoz kötődött.

Balog Ádám, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, a KAVOSZ Zrt. igazgatóságának elnöke azt hangsúlyozza, hogy a támogatási rendszerben a mennyiségi logika helyett egyre inkább a minőségi szempontok kerülnek előtérbe. A vállalkozások számára nemcsak a forráshoz jutás a döntő, hanem az is, hogy a finanszírozás magasabb hozzáadott értéket, jobb munkahelyeket és fejlettebb technológiai színvonalat támogasson.

Végh Richárd, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint a 2010-es évek kedvező növekedési feltételei a 2020-as évekre nagyrészt megfordultak, ezért a korábbi extenzív modell már nem működik ugyanúgy. A következő időszak kulcskérdése a termelékenység javítása, amelyben a digitalizáció, az IT- és kutatás-fejlesztési beruházások, valamint a támogatott hitelkonstrukciók továbbra is meghatározó szerepet kapnak.

A kisebb beruházásoknál rugalmasabb konstrukciók is megjelennek. Korsósné Maku Márta, a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. üzleti igazgatója szerint a Széchenyi Mikrohitel MAX+ elsősorban a mikro- és kisvállalkozások beruházásait támogatja, kezdő cégek számára is elérhető, és fix 3 százalékos kamattal működik, míg az új társasházépítési projekthitel a banki finanszírozás számára túl kicsi vagy speciális fejlesztésekhez kínálhat megoldást.

Az üzleti működés modernizálásában a mesterséges intelligencia is nagyobb szerepet kap. Szepes Zsolt, a work2flow.ai társalapítója szerint a generatív AI elsősorban a repetitív, alacsony hozzáadott értékű feladatok egy részét veszi át, így több idő maradhat stratégiai gondolkodásra és üzletfejlesztésre, de a technológia csak tudatos használat és folyamatos ellenőrzés mellett hozhat valódi előnyt a kkv-knak.

Adatalapú működés és regionális munkaerőpiaci kapcsolatok

Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora szerint az intézmény már nemcsak oktatási, hanem gazdasági és városfejlesztési szereplő is a térségben. Az egyetem vállalati együttműködései, a kooperatív és duális képzések, valamint a kutatás-fejlesztési kapcsolatok azt szolgálják, hogy a hallgatók és a régió cégei már a képzés alatt szorosabb kapcsolatba kerüljenek egymással.

A debreceni vállalkozói kerekasztal résztvevői szerint a válságkezelés ma már a napi működés része, nem rendkívüli vezetői feladat. A gyorsan változó energiaárak, alapanyagköltségek, devizaárfolyamok és ellátási kockázatok miatt a cégeknek valós idejű adatokra, pontosabb költségkövetésre és rugalmasabb döntési mechanizmusokra van szükségük.

Dedéné Novotni Anna, a Hajdu Cégcsoport alelnöke arról beszél, hogy a hagyományos rövid, közép- és hosszú távú tervezés jelentősége megmarad, de egyre nehezebben működik a korábbi formájában. A vállalatnál ezért komplex riporting- és kontrollingrendszer támogatja a döntéseket, amelyben a termelési, vevői, selejt-, likviditási és cash flow adatok is kiemelt szerepet kapnak.

Máté Sándor, a Máté & Nagy Bt. ügyvezetője szerint a kereslet és az ellátási helyzet ma már annyira gyorsan változik, hogy a korábbi tapasztalat vagy az Excel-alapú működés önmagában nem elegendő. A cég ERP-rendszerre és mesterséges intelligenciával támogatott elemzésekre építi döntéseit, hogy gyorsabban reagáljon a piaci hiányokra és az új vevői igényekre.

Petis László, az IL-PE Kft. cégvezetője azt emeli ki, hogy a külső piaci mutatók, köztük az euróárfolyam, a Brent ára, a gázár és az áramtőzsdei árak közvetlenül befolyásolják a gyártási döntéseket és az önköltséget. A vállalat ezért valós idejű adatkapcsolatokkal követi a külső és belső információkat, hogy időben lássa, mikor válik veszteségessé egy-egy gyártási folyamat.

Szatmári Norbert, a Kész-Gép ügyvezetője szerint a stratégia ma már nem merev terv, hanem folyamatosan igazított keretrendszer. A debreceni kkv-k számára ebből az következik, hogy a növekedés esélyét nemcsak az új források vagy a nagyvállalati megrendelések határozzák meg, hanem az is, milyen minőségű adatokra, rendszerekre és vezetői döntési kultúrára építik a működésüket.

Korábbi cikkünkben a Restart Hungary elindulását mutattuk be, mint a magyar startup- és innovációs ökoszisztéma public advocacy szemléletű szakmai platformját. A kezdeményezés célja, hogy átláthatóan képviselje az ágazat kulcskérdéseit, erősítse a szereplők közötti párbeszédet, és a versenyképességet javító lépésekre (például bürokráciacsökkentésre és a támogatási környezet egyszerűsítésére) tegyen javaslatokat.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?