Gazdasági és Energetikai Minisztérium élére kerülhet Tótth András az energetikai államtitkárságnál

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Tótth András az energetikánál

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Ciaran Ryan

15.05.2026

Gazdasági és Energetikai Minisztérium élére kerülhet Tótth András az energetikai államtitkárságnál — Tótth András új vezető

A Gazdasági és Energetikai Minisztériumon belül az energetikai államtitkárság az egyik legfontosabb szakpolitikai területté válik, miután a tárca széles körű feladatokat kap az energiaellátás szabályozásától a fenntarthatósági stratégiáig. A pozíciót iparági értesülések szerint Tótth András kaphatja meg, miközben a területhez a Paks II. projekt, az energiaimport és a vállalati energiaárak kérdése is tartozik.

Kiemelések

Tótth András lehet az energetikai államtitkárság új vezetője a Gazdasági és Energetikai Minisztériumban, döntés várhatóan hamarosan érkezik.
Az államtitkárság kulcsfeladatai közé tartozik a Paks II. fejlesztése, az energiaimport-függőség csökkentése és a vállalati végfelhasználói árak szerkezetének felülvizsgálata.
A piac a transzparencia, versenyalapú működés, korrupciós kockázatok visszaszorítása és energiahatékonysági programok megerősödését várja a szakmai tapasztalatok nyomán.

Az államtitkárság feladatai és a jelölt szakmai háttere

A Portfolio értesülései szerint hamarosan bejelenthetik, ki vezeti majd a Kapitány István irányítása alatt működő Gazdasági és Energetikai Minisztérium energetikai államtitkárságát, és a posztot Tótth András kaphatja meg.

A május 13-án megjelent Magyar Közlönyben kihirdetett feladatkörök alapján a terület felel a villamosenergia- és földgázellátás szabályozásáért, a távhőszolgáltatásért, a kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséért, az atomenergia békés célú alkalmazásáért, valamint a megújuló energiaforrások felhasználásáért. Ide tartozik az energiahatékonysági és épületenergetikai programok kidolgozása és végrehajtása, az energetikai infrastruktúra-beruházások összehangolása, továbbá a fenntartható fejlődést érintő stratégiaalkotás is.

Kiemelt elem, hogy a tárcához kerül a Paks II. két új blokkjának tervezésével, megépítésével és üzembe helyezésével kapcsolatos felelősségi kör. A minisztérium emellett kialakítja és képviseli a magyar álláspontot az európai uniós és nemzetközi energetikai tárgyalásokon, valamint ellátja az energiaforrások külföldről történő beszerzésével összefüggő feladatokat.

Tótth András pályafutását a Boston Consulting Groupnál kezdte, ahol hat éven át dolgozott a magyar energetikai piac liberalizációján. Ezt követően az EON Földgáz Trade Zrt. vezetésében vállalt szerepet, majd az EON Solutions, mai nevén EON Energiamegoldások területén főként B2B energiahatékonysági projektekkel foglalkozott.

Később az MVM Zrt. stratégiai vezérigazgató-helyettese lett, jelenleg pedig a 8G Energy Holding Zrt. vezető tisztségviselője. A vállalat a magyar megújulóenergia-rendszerek fejlesztésére, kivitelezésére és az energiahatékonysági piacra összpontosít, és 2022 végén a Biggeorge Holding, valamint az Energy Independence Kft. alapította közösen.

Piaci kihívások és energetikai prioritások

A leendő energetikai vezetésre összetett feladatrendszer vár, amelyben az egyik legfontosabb kihívás az orosz energiafüggőség csökkentése, különösen a földgáz-, kőolaj- és nukleáris kitettségek kezelése. Ezzel párhuzamosan a Paks II. projekt jövőjéről is dönteni kell, ami jogi, pénzügyi, geopolitikai és energiabiztonsági kérdéseket vet fel.

Iparági információk szerint a piacon arra számítanak, hogy az energetikai államtitkárság működésében nagyobb hangsúlyt kap a transzparencia, a versenyalapú piaci működés és a korrupciós kockázatok visszaszorítása. Ezt támogathatja a jelölt korábbi liberalizációs és stratégiai tapasztalata is, miközben Kapitány István Shellnél szerzett, elsősorban olajpiaci háttere a földgáz- és villamosenergia-piaci tudással együtt szélesebb szakmai lefedettséget adhat.

Kiemelt probléma a vállalati energiaárak szintje is, mivel a magyarországi cégek által fizetett áramárak európai összevetésben is magasak, ami rontja az ipari versenyképességet. Emiatt napirendre kerülhet a végfelhasználói árak szerkezetének felülvizsgálata, beleértve a rendszerhasználati díjakat, a KÁT és az EKR költségeit, valamint az egyéb, kvázi különadó jellegű tételeket is.

Az energiahatékonyság a vállalati és lakossági oldalon egyaránt nagyobb hangsúlyt kaphat, akár az EKR mellett párhuzamos programokon keresztül. Ez egyszerre csökkentheti az energiaimport-függőséget és a rezsicsökkentési rendszer költségeit, miközben a megújulóenergia-rendszer további fejlesztéséhez hálózatfejlesztésre, tárolókra, rugalmassági megoldásokra és a szélenergia szerepének újragondolására is szükség lehet.

Korábbi cikkünkben a kormány döntését mutattuk be a stratégiai üzemanyagkészletek részleges felszabadításáról, amelynek célja a hazai ellátás stabilizálása volt. Az intézkedés 150 millió liter 95-ös benzinre és 425 millió liter gázolajra vonatkozott, rögzített (hatósági jellegű) értékesítési feltételekkel és konkrét határidőkkel. A szabályozás a visszapótlási kötelezettséget is előírta, vagyis a bevételeket a készletek későbbi feltöltésére kellett fordítani.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?