Trump elhalasztja a döntést a Tajvannak szánt 14 milliárd dolláros fegyvereladásról a Hszi-csúcs után

Trump elhalasztja a döntést a Tajvannak szánt 14 milliárd dolláros fegyvereladásról a Hszi-csúcs után
Az USA és Kína óvatos párbeszédet folytat Tajvanról.

Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy még nem döntött egy jelentős, 14 milliárd dolláros amerikai fegyvereladás jóváhagyásáról Tajvan számára. A nyilatkozat egy kétnapos pekingi csúcstalálkozót követően hangzott el, ahol Hszi Csin-ping kínai elnök közvetlenül figyelmeztette az amerikai elnököt a Tajvan-kérdéssel kapcsolatos „rossz megközelítés” veszélyeire.

Kiemelések

  • Trump elhalasztotta a döntést a Tajvannak szánt 14 milliárd dolláros fegyvereladásról a Hszi Csin-pinggel folytatott tárgyalások után.
  • A kínai vezető figyelmeztetett a Tajvan-kérdéssel kapcsolatos rossz megközelítés veszélyére.
  • Előzetes megállapodások születtek Boeing repülőgépek és mezőgazdasági termékek vásárlásáról.
  • Megvitatták az Irán körüli helyzetet, de Kína nem tett konkrét kötelezettségvállalásokat.
  • A csúcstalálkozó konstruktív hangvételű volt, de nem hozott jelentős áttörést.

Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.

A csúcstalálkozó eredményei és a Tajvannal kapcsolatos álláspont

A pekingi tárgyalások formális udvariasság és kidolgozott ceremóniák közepette zajlottak, de nem hoztak áttörést jelentő megállapodásokat – jelentette az FT. Trump az Air Force One fedélzetén újságíróknak elmondta, hogy a két vezető részletesen megvitatta a Tajvan körüli helyzetet. Hszi Csin-ping hangsúlyozta, hogy ez a kérdés központi jelentőségű a kétoldalú kapcsolatokban, és minden rossz döntés súlyos konfliktushoz vezethet.

Az amerikai elnök elmondta, hogy figyelmesen meghallgatta partnerét, de nem adott konkrét válaszokat. Továbbra sem világos, hogy a fegyverüzletről közvetlenül tárgyaltak-e. Egy ilyen beszélgetés szakítana a bevett gyakorlattal, amely szerint Washington nem konzultál Pekinggel a Tajpejnek nyújtott katonai segítségről.

Kereskedelmi megállapodások és egyéb kérdések

A Tajvan miatti feszültség ellenére a két fél megvitatta a gazdasági együttműködést. Trump elmondta, hogy Kína szándékában áll akár 750 Boeing repülőgépet és nagy mennyiségű szójababot vásárolni. Felmerült Irán kérdése és a Hormuzi-szoros újranyitása is, de Kína nem tett nyilvános kötelezettségvállalást Teherán nyomás alá helyezésére.

A csúcstalálkozó az ilyen találkozók hagyományos formátumában zárult: séta a történelmi Csungnanhaj kertben és egy munkavacsora. Trumpot egy prominens amerikai üzleti delegáció kísérte el, köztük az Apple és a Tesla vezetői. Mindkét fél igyekezett hangsúlyozni a párbeszéd konstruktív jellegét és szándékukat a „stratégiai stabilitás” kiépítésére a következő években.

Törékeny egyensúly az amerikai-kínai kapcsolatokban

Trump pekingi látogatása kilenc év után az első hivatalban lévő amerikai elnöki út volt Kínába, és rávilágított a modern kétoldalú kapcsolatok összetettségére. Egyrészt továbbra is fennáll a mély stratégiai rivalizálás, különösen Tajvan miatt. Másrészt mindkét ország érdekelt a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok megőrzésében.

A Tajvannak szánt fegyverekről szóló elhalasztott döntés azt mutatja, hogy Washington igyekszik megőrizni a mozgásterét, és elkerülni a helyzet végletekig való feszítését. Peking számára is hasznos ez a megközelítés: időt nyer, és teret hagy a folyamatos gazdasági nyomásgyakorlásnak. A következő hónapok megmutatják, mennyire bizonyul tartósnak ez a törékeny egyensúly.

Korábban arról is beszámoltunk, hogy Trump bírsággal néz szembe a részvénykereskedések késedelmes közzététele miatt.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.