EKB monetáris tanulságai kerültek fókuszba Klaas Knot budapesti előadásán
A Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadásában Klaas Knot az EKB 2011 és 2025 közötti monetáris politikájának három meghatározó korszakát értékelte. A holland jegybank korábbi elnöke szerint az euróövezet legutóbbi dezinflációs időszaka történelmi összevetésben viszonylag alacsony gazdasági költséggel zajlott le, ami a jegybanki hitelesség jelentőségét is jelzi.
Kiemelések
- Klaas Knot kiemelte, hogy az EKB 2012-es 'Whatever it takes' üzenete fordulópontot jelentett a piacok bizalmának helyreállításában az adósságválság idején.
- Az effektív alsó kamatkorlát elérése után a nemkonvencionális monetáris eszközök csak mérsékelt sikert hoztak az infláció tartós élénkítésében, a fiskális politika szerepe felértékelődött.
- Az EKB túl sokáig hitt a kínálati sokkok önlecsengésében, de a dezinfláció az elmúlt két évben jelentős gazdasági költségek nélkül ment végbe.
Három válságkorszak monetáris tanulságai
Amint arról a Portfolio.hu beszámolt, a Magyar Közgazdasági Társaság Monetáris Politikai Szakosztályának meghívására tartott előadásában Knot az euróövezeti adósságválság, az azt követő alacsony inflációs időszak, valamint a pandémia és az orosz-ukrán háború utáni inflációs hullám fő jegybanki tanulságait foglalta össze.Az adósságválság kapcsán azt emelte ki, hogy a közös monetáris politika és a nemzeti költségvetési politika párosa eleve sérülékennyé tette a monetáris transzmissziót. Értelmezése szerint Mario Draghi 2012-es "Whatever it takes" üzenete azért bizonyult fordulópontnak, mert hitelesen jelezte a piacoknak, hogy az EKB kész stabilizáló szerepet vállalni.
A 2013 és 2020 közötti időszakról szólva Knot azt mondta, hogy az effektív alsó kamatkorlát elérése után a nemkonvencionális eszközök, így az előretekintő iránymutatás, a TLTRO és az eszközvásárlási programok stabilizációs szempontból hasznosak voltak, de az infláció tartós felpörgetésében korlátozott eredményt hoztak. Hozzátette, hogy ebben a környezetben a fiskális politika szerepe is felértékelődik, mert bizonyos keresleti hatások nem érhetők el kizárólag monetáris eszközökkel.
Inflációs sokkok és a dezinfláció költsége
A 2020 utáni szakaszról szólva Knot úgy értékelte, hogy a pandémia, majd az orosz-ukrán háború egymást követő keresleti és kínálati sokkjai új inflációs rezsimet hoztak létre Európában. Szerinte az EKB egyik fő hibája az volt, hogy túl sokáig bízott abban, hogy a kínálati zavarok önmaguktól kifutnak, miközben újabb sokkok is érték a gazdaságot.Knot szerint különösen óvatosan kell kezelni az átmeneti infláció narratíváját, mert a másodkörös hatások, például a bérekbe és az árképzésbe beépülő drágulás gyorsan tartósabbá teheti az inflációt. Úgy látja, az elmúlt két év dezinflációja történelmi mércével olcsón ment végbe, mert nem járt érdemi hitelvisszaeséssel, és nem volt szükség az 1970-es évekhez hasonló szélsőséges kamatszintekre vagy munkanélküliségre.
Előadásának zárásaként azt hangsúlyozta, hogy a jegybanki függetlenség és hitelesség érdemben csökkentheti az infláció letörésének társadalmi költségét. Ez különösen fontos egy geopolitikailag sérülékeny és pénzügyileg tagolt euróövezetben, ahol a várakozások lehorgonyzása a monetáris politika egyik legfontosabb védelmi vonala marad.
Korábbi cikkünkben a magyar GDP-arányos államadósság év eleji megugrását és ennek forintra gyakorolt piaci következményeit elemeztük. Arra jutottunk, hogy a magasabb finanszírozási igény a kedvezőtlenebb nemzetközi hozamkörnyezet, az emelkedő olajárak és a fokozódó kockázatkerülés mellett növeli a külső sérülékenységet, miközben a forint rövid távon is érzékenyen reagál a fiskális és politikai jelzésekre.
Legfrissebb Centralbanks hírek
- Forex
- Crypto