Magyarország AI-adoptációja nagy szakadékokkal halad a banki és távközlési szektor élén

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
AI adoptáció Magyarországon

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Ciaran Ryan

26.05.2026

Magyarország AI-adoptációja nagy szakadékokkal halad a banki és távközlési szektor élén — AI szakadék Magyarországon

A magyar vállalatok AI-használata erősen széttagolt, miközben a bankok és a távközlési cégek látványosan gyorsabban haladnak, mint több más nagyvállalati szereplő. A piacon már megjelennek mérhető hatékonysági eredmények, de az átfogó áttörést továbbra is a szervezeti döntések, az örökölt rendszerek és a szigorú szabályozási környezet lassítja.

Kiemelések

Magyarországon a banki és távközlési szektor vezeti az AI-adoptációt, miközben a biztosítók és más pénzügyi szervezetek jelentős lemaradásban vannak.
Az AI bevezetését a GDPR, NIS2, DORA és AI Act szabályozási követelményei, valamint költségnyomás és menedzsmentdöntési hiányosságok lassítják.
A platformversenyben még nincs egyértelmű győztes, de a Google a meglévő ökoszisztémáinak és Apple együttműködésének köszönhetően előnyt szerezhet.

Vállalati érettség és bevezetési akadályok

A Portfolio.hu által közölt beszélgetésben Kormos Benjámin és Csorba Gyula arról beszél, hogy Magyarországon az AI-fejlődésben a legnagyobb bankok és távközlési vállalatok járnak az élen, míg a biztosítók és más pénzügyi szervezetek közül sok szereplő lemaradásban van. A megszólalók szerint még a nagy cégek között is jelentősek az eltérések, részben az eltérő szabályozás, részben a legacy rendszerek miatt, amelyek megnehezítik az AI-architektúrák integrálását.

A jelenlegi use case-ek főként a kódolásban és az egyszerűbb munkafolyamatok kiváltásában hoznak kézzelfogható eredményt. A megszólalók szerint ugyanakkor az igazi ugrás csak akkor következik, amikor a cégek már nem az emberi munka másolására használják az AI-t, hanem eleve úgy tervezik meg folyamataikat és fejlesztéseiket, hogy azok kompatibilisek legyenek a technológiával.

Csorba Gyula szerint a technológiai érettségben már korábban is meglévő különbségek tovább nyílnak, mert azok a vállalatok kerülnek előnybe, amelyek az elmúlt évtizedben folyamatosan költöttek innovációra és digitalizációra. Hozzátette, hogy a fő akadály sok esetben nem maga a technológia, hanem a menedzsmentdöntés hiánya, a túl gyors megtérülési elvárás, valamint az, hogy az AI-adoptációt sok helyen még mindig nem vállalati kultúrát alakító feladatként kezelik.

A munkaerőpiaci hatásokról a megszólalók azt mondják, hogy nem tömeges leépítések látszanak, hanem a munkakörök átalakulása. Az adminisztratív, kevésbé vonzó feladatok fokozatosan háttérbe szorulnak, miközben a felszabaduló kapacitásokat a cégek a felhalmozott, értékteremtő feladatállomány ledolgozására fordíthatják.

Szabályozás, adatbiztonság és költségnyomás

Kormos Benjámin szerint a magyar és európai nagyvállalati környezetben az AI bevezetését különösen érzékennyé teszi a GDPR, a NIS2, a DORA és az AI Act által meghatározott szabályozási keret. Emiatt kulcskérdés, hogy a vállalatok milyen rendszereknek és milyen feltételekkel adnak át adatokat, illetve hogyan szabályozzák, hogy melyik munkatárs milyen modellt és agentet használhat.

A lehetséges megoldások között egy új, úgynevezett Policy Gateway réteget említett, amely a hozzáférések és az adatáramlás ellenőrzését végzi, valamint guardrail funkciókat, amelyek korlátozzák az érzékeny információk kijutását. Emellett a privát felhős működés is szóba kerül, helyben tárolt vagy elszeparált környezetben kezelt adatokkal és olyan open weighted modellekkel, amelyeknél a vállalati adatok nem szolgálnak további modelltréning alapjául.

A költségoldalon Csorba Gyula arra hívta fel a figyelmet, hogy a sok külön licenc gyorsan drágává válik szervezeti szinten. Szerinte ezért felértékelődik az API-alapú keretrendszerek, a FinOps dashboardok és a tudatos licencgazdálkodás szerepe, ami hosszabb távon a CFO és a CIO együttműködésének egyik stratégiai területe lehet.

A platformversenyről a megszólalók úgy látják, hogy még nincs egyértelmű győztes. Kormos Benjámin szerint a Google és a Gemini a meglévő szolgáltatási ökoszisztéma, köztük a Gmail, a YouTube, a Chrome és az Apple-lel kötött együttműködés miatt erősödhet, miközben a fejlettebb, kiberbiztonsági célú modellek megjelenése új kockázatokat is felszínre hozhat azzal, hogy nagy számban tárhatnak fel régi szoftverhibákat.

Korábbi cikkünkben az Alphabet „AI-first” átállását és azt mutattuk be, hogyan válik a Gemini a Google-ökoszisztéma (Keresés, Chrome, Gmail, Workspace, YouTube) központi elemévé, egyre inkább agent-alapú működéssel. Kitértünk arra is, hogy a befektetői fókusz a monetizálható AI-infrastruktúrán és a Google Cloud növekedésén van, miközben a szabályozói nyomás és a versenyjogi vizsgálatok továbbra is lényeges kockázatot jelentenek.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?