Tisza-kormány költségcsökkentést és intézményi átalakításokat jelent be a parlamentben

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Tisza-kormány költségcsökkentés és reform

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Árupiacok

Központi bankok

Ciaran Ryan

26.05.2026

Tisza-kormány költségcsökkentést és intézményi átalakításokat jelent be a parlamentben — Tisza-kormány: új intézkedések

Két héttel a miniszteri eskütétel után Magyar Péter a parlamentben ismerteti a Tisza-kormány első intézkedéseit, amelyek az állami kiadások visszafogását, a végrehajtási rendszer átalakítását és több politikai korlátozás bevezetését célozzák. A bejelentések a korábbi kormányzati működés bírálatával együtt jelennek meg, miközben a kabinet rejtett kötelezettségvállalások feltárásáról és elszámoltatási lépésekről is beszél.

Kiemelések

A kormány legalább 50 milliárd forinttal csökkenti az állami működés költségeit, például a képviselői és kormányzati juttatások visszafogásával.
Az építési, közlekedési, honvédelmi és kulturális ágazatokban összesen mintegy 1 840 milliárd forint fedezetlen kötelezettségvállalást tárnak fel a tárcák átadásakor.
A kabinet megszünteti a közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerét és bezárja a Nemzeti Szuverenitási Hivatalt, miközben parlamenti vizsgálóbizottságokat állít fel.

Kormányzati takarékosság és szerkezeti lépések

Mint arról a Portfolio.hu beszámol, Magyar Péter a parlamenti felszólalásában azt mondja, hogy a kormány leépíti az állami privilégiumokat, csökkenti a miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok fizetését, valamint felülvizsgálja a diplomataútlevelek rendszerét. A miniszterelnök szerint a képviselői és kormányzati működés finanszírozása eddig 200 milliárd forintba került, ezt legalább 50 milliárd forinttal mérséklik, egyebek mellett a képviselői juttatások visszafogásával.

Az ismertetett intézkedések között szerepel egy nyugdíjasoknak szóló Szép-kártyás program, a devizahiteles ügyekben a kilakoltatások felfüggesztése, az uniós források hazahozatala és a végrehajtási rendszer átszervezése. Magyar Péter azt is megerősíti, hogy a kormányfői mandátumok számát kettőben, a hivatali időt pedig nyolc évben maximalizálnák.

A miniszterelnök közben arról is beszél, hogy a tárcák átadás-átvétele óta több fedezetlen kötelezettségvállalást tárnak fel. Elmondása szerint az építési és közlekedési tárcánál 280 milliárd forintnyi, a költségvetésben nem szereplő számlát találnak, a honvédelmi minisztériumnál 1 300 milliárd forintnyi szerződést, emellett 260 milliárd forintnyi kulturális támogatást is feltárnak.

Politikai elszámoltatás és parlamenti reakciók

Magyar Péter azt mondja, a kormány több parlamenti vizsgálóbizottságot állít fel, megszünteti a közérdekű vagyonkezelő alapítványok jelenlegi rendszerét, és bezárja a Nemzeti Szuverenitási Hivatalt. Felszólalásában élesen bírálja az előző kormány több szereplőjét, köztük Lázár Jánost, Tuzson Bencét, Rétvári Bencét, Orbán Balázst és Takács Pétert, miközben azt hangsúlyozza, hogy a közvagyon sorsát és a feltárt visszaéléseket a nyilvánosság elé tárják.

A kormányfő a Fidesz–KDNP frakcióját arra kéri, hogy ne használja saját szavazóit élőpajzsként, és azt állítja, hogy a kabinet nem politikai ellenfelek legyőzése miatt készül elszámoltatásra, hanem azért, mert a választóknak joguk van megismerni a korábbi döntések következményeit. Beszédében úgy fogalmaz, hogy a politika tisztességét helyre kell állítani, és az államnak a rászorulók mellett kell kiállnia.

Az ellenzéki és kisebb parlamenti pártok reakciói eltérnek az elhangzottaktól. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke támogatja a miniszterek és államtitkárok fizetéscsökkentését, de a polgármesteri bérek visszafogását korrupciós kockázatnak nevezi, míg Rétvári Bence a KDNP részéről azt mondja, hogy frakciója a kormány sikerében érdekelt, ugyanakkor emlékeztet arra, hogy a választók mind a kormányzati, mind az ellenzéki képviselőket megválasztják.

Korábbi cikkünkben a Tisza-kormány első parlamenti intézkedéscsomagját foglaltuk össze, amely az állami kiadások visszafogását, a végrehajtási rendszer átszervezését és egyes szociális lépéseket (például a kilakoltatások felfüggesztését) is tartalmazta. Kitértünk arra is, hogy a tárcák átadás-átvétele során több, korábban nem jelzett kötelezettségvállalást tártak fel, miközben a kabinet vizsgálóbizottságokkal és intézményi átalakításokkal erősítené az elszámoltathatóságot.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?