Az Országgyűlés vizsgálóbizottságokat állít fel az MNB ügyei és a közvagyonvesztés feltárására

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Vizsgálóbizottságok az MNB és közvagyon ügyében

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Árupiacok

Központi bankok

Ciaran Ryan

26.05.2026

Az Országgyűlés vizsgálóbizottságokat állít fel az MNB ügyei és a közvagyonvesztés feltárására — Vizsgálóbizottságok az Országgyűlésben

Az Országgyűlés keddi ülésén két vizsgálóbizottság felállításáról dönt, amelyek a Magyar Nemzeti Bank korábbi működését, valamint a spontán privatizáció és a közvagyon elvesztésének folyamatait tekintik át. A testületek december 31-ig készítenek nyilvános jelentést, miközben az egyik vizsgálat kiindulópontját az Állami Számvevőszék 2025-ös megállapításai adják.

Kiemelések

Az Országgyűlés 146 igen szavazattal vizsgálóbizottságot állít fel az MNB alapítványi vagyonkezelése és Optima-csoport ügyeinek feltárására.
Egy második, 146 igen szavazattal elfogadott bizottság az 1987–2000 közötti privatizációs folyamatok és közvagyonvesztés ellenőrizetlen mintázatait vizsgálja.
Az Állami Számvevőszék 2025-ös jelentése alapján a bizottságok több százmilliárd forintos, átláthatatlanná vált közpénzkezelést vizsgálnak, jelentést december 31-ig készítenek.

Mandátum és vizsgálati területek

A Portfolio.hu beszámolója szerint a képviselők 146 igen, 43 nem és 2 tartózkodó szavazattal fogadják el az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság létrehozását. A Tisza Párt frakciója által kezdeményezett testület azt vizsgálja, hogy a jegybank korábbi működésében, különösen az alapítványi vagyonkezelésben, az Optima-csoport befektetési struktúráiban, valamint az ingatlanberuházások és székházfelújítások során sérülhettek-e az átláthatóság, a takarékosság, a közpénzvédelem és a felelős gazdálkodás követelményei.

A bizottság feladata nem egyedi büntetőjogi felelősség megállapítása, mert az ügyben büntetőeljárás is folyamatban van. Ehelyett a jogalkotási, intézményi, felügyeleti és politikai felelősségi láncot tárja fel, és javaslatokat készít arra, hogyan válhat a jegybanki közpénzek kezelése átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé.

A parlament emellett 146 igen, 45 nem és 2 tartózkodó szavazattal elfogadja a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró második vizsgálóbizottság felállítását is. A Bujdosó Andrea, a Tisza frakcióvezetője által benyújtott javaslat szerint a testület az 1987 és 1990 közötti ellenőrizetlen vagyonátmentési folyamatokat, tágabban pedig az 1988 és 2000 közötti privatizációs mintázatokat vizsgálja, beleértve az állami vállalatok átalakítását, a vezetői kivásárlásokat, az áron aluli vagyonkiszervezéseket és a külföldi vegyesvállalatok szerepét.

Politikai és intézményi következmények

Az MNB-ügyben felálló bizottság munkájának kiindulópontját az Állami Számvevőszék 2025-ös megállapításai adják, amelyek szerint több százmilliárd forintnyi, jelentős részben közpénzből származó vagyon kezelése vált átláthatatlanná. A szöveg szerint a kontrollmechanizmusok nem működtek megfelelően, és egyes beruházási kifizetések azonos érdekeltségi körökhöz kerültek.

A parlamenti testületek meghallgatásokat tarthatnak és iratokat kérhetnek be, a kért adatokat pedig az érintetteknek a bizottságok rendelkezésére kell bocsátaniuk. A tagok munkájukért nem kapnak külön díjazást, az MNB-ügyet vizsgáló grémiumba a Tisza Párt három tagot, a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk egy-egy tagot jelölhet, míg a spontán privatizációt vizsgáló hatfős bizottság élére a Tisza delegál elnököt, a Fidesz és a Mi Hazánk pedig egy-egy alelnököt ad.

Mindkét testületnek december 31-ig kell nyilvános jelentést készítenie, amelyet közzétesznek az Országgyűlés honlapján. A döntés a pénzügyi irányítás, az állami vagyonkezelés és a privatizációs örökség intézményi ellenőrzését helyezi újra a politikai napirend középpontjába.

Korábbi cikkünkben a Tisza-kormány parlamentben ismertetett első intézkedéseit foglaltuk össze, amelyek a kiadáscsökkentésre, a végrehajtási rendszer átszervezésére és a kilakoltatások felfüggesztésére is kiterjedtek. Bemutattuk azt is, hogy a kormány rejtett kötelezettségvállalásokról beszélt, és több parlamenti vizsgálóbizottság felállítását jelentette be az előző időszak ügyeinek feltárására, az elszámoltathatóság erősítésének céljával.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?