Tisza-kormány brüsszeli tárgyalásokat indít, az uniós források és reformlépések kerülnek előtérbe

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Tisza-kormány EU tárgyalás

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Árupiacok

Központi bankok

Ciaran Ryan

28.05.2026

Tisza-kormány brüsszeli tárgyalásokat indít, az uniós források és reformlépések kerülnek előtérbe — Tisza-kormány EU tárgyalás

A Tisza-kormány csütörtöktől a külpolitikai és intézményi átalakításokra helyezi a hangsúlyt, miközben Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelbe utazik több magas szintű egyeztetésre. A program az uniós forrásokhoz való hozzáférés mellett az egészségügy, az oktatás, a közlekedés és az állami működés gyors korrekcióit is kijelöli.

Kiemelések

Magyar Péter brüsszeli tárgyalásain az uniós helyreállítási alap lehívhatósága, NATO és belga politikai mozgástér kerül előtérbe.
A kormány június 1-től moratóriumot vezet be harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására, 943 diplomataútlevél visszavonását javasolja, és nem lép ki a Nemzetközi Büntetőbíróságból.
Az egészségügyben 500 milliárd forint pluszforrást, strukturális reformot, 164 integrált centrumot, valamint két új minőségellenőrző intézményt ígérnek a rendszer stabilizálására.

Brüsszeli egyeztetések és azonnali kormányzati lépések

Portfolio.hu beszámolója szerint Magyar Péter csütörtökön Mark Rutte NATO-főtitkárral és Bart De Wever belga miniszterelnökkel, pénteken pedig Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tárgyal Brüsszelben. A látogatás központi témája az uniós források, különösen a helyreállítási alap lehívhatósága, miközben a kabinet a NATO-val és Belgiummal is politikai mozgásteret keres.

Orbán Anita külügyminiszter is részt vesz az úton. A szerdai kormányszóvivői tájékoztatón több gyors intézkedést is bejelentettek, köztük a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó, június 1-től életbe lépő moratóriumot, a kórházi fertőzési adatok nyilvánosságra hozatalát, a Klebelsberg Központ átalakítását és az iskolakezdési támogatás feltételeinek felülvizsgálatát.

A külügyi tárca 1322, nem alanyi jogon kiadott diplomataútlevelet vizsgál, ezek közül 943 visszavonását javasolják. A parlament arról is dönt, hogy Magyarország nem lép ki a Nemzetközi Büntetőbíróságból, ami a kabinet egyik első erős külpolitikai és jogállami jelzéseként értelmezhető.

Reformnyomás az egészségügyben, oktatásban és állami intézményekben

Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a PDSZ vezetőjével, Nagy Erzsébettel egyeztet a szeptemberig érzékelhető gyors beavatkozási pontokról. Első körben a pedagógusokra nehezedő adminisztráció csökkentése, a diákok túlterheltségének mérséklése, a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálata, valamint emberközpontúbb iskolai működés kialakítása kerül napirendre.

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter első tárcavezetői interjújában azt mondja, a magyar egészségügy a strukturális összeomlás szélén áll, ezért gyors intézkedésekre van szükség. A kormány évente 500 milliárd forint pluszforrást ígér az ágazatnak, visszaadná a Magyar Orvosi Kamarának a kötelező tagságot és a licencrendszert, továbbá két új független intézményt hozna létre a minőségellenőrzés és a klinikai irányelvek megerősítésére.

A tervek között szerepel 164 integrált egészségügyi és szociális centrum létrehozása is, a cél pedig a várólisták rövidítése, a kórházi fertőzések csökkentése, a műtők jobb kihasználása és a betegbiztonság javítása. A reformcsomag részeként törvénybe foglalnák az őszinteség kötelezettségét is, amely hiba vagy szövődmény esetén előírná a betegek és hozzátartozóik tájékoztatását.

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a kelenföldi mozdonytűz után sürgős beavatkozásokat rendel el a vasúti pályaudvarokon, és gyors utastájékoztatási megújítást ígér a nagyobb állomásokon. Közben a NAV házkutatást tart a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő és a minisztérium irodáiban, a hatóságok pedig a közlés szerint nagy mennyiségű ledarált iratot találnak az épületben.

A politikai és intézményi átrendeződés részeként több új parlamenti vizsgálóbizottság felállításáról is döntés születik, amelyek a gyermekvédelem rendszerszintű válságát, a kegyelmi ügyet, a spontán privatizációt, a végrehajtási visszaéléseket és az MNB működésével kapcsolatos ügyeket vizsgálnák. Orbán Viktor volt miniszterelnök eközben az RTL-nek azt mondja, nem tart az elszámoltatástól, és miniszterelnöki visszatérését jelenleg nem tartja aktuálisnak.

Korábbi cikkünkben a magyar kormány brüsszeli tárgyalássorozatáról írtunk, amelynek középpontjában az uniós helyreállítási alap forrásainak teljes (vagy nagyrészt teljes) lehívhatósága áll. Kitértünk arra is, hogy a megbeszélések nem csak a finanszírozásról szólnak: a NATO-főtitkárral, a belga miniszterelnökkel és az Európai Bizottság elnökével tervezett egyeztetések a külpolitikai és biztonságpolitikai mozgásteret is bővíthetik.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?