Magyar költségvetésből hiányzó útfenntartási forrás növeli a koncessziós kifizetési kockázatot

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Költségvetési hiány és útfenntartás

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Árupiacok

Központi bankok

Sholanke Dele

28.05.2026

Magyar költségvetésből hiányzó útfenntartási forrás növeli a koncessziós kifizetési kockázatot — Hiány növeli kockázatot

A magyar költségvetésben 286 milliárd forintos hiány keletkezik az Építési és Közlekedési Minisztérium gyorsforgalmi úthálózathoz kapcsolódó kiadásainál. A fedezethiány hátterében egy nem nyilvános kormányhatározat állhat, miközben a jelenlegi keret a tárca szerint csak az év első felének rendelkezésre állási díjaira elegendő.

Kiemelések

Az idei költségvetésből 286 milliárd forint hiányzik az Építési és Közlekedési Minisztérium számára, ami növeli a koncessziós kifizetési kockázatokat.
Az autópályák rendelkezésre állási díjának finanszírozásából 175,6 milliárd forint hiányzik, miközben az éves koncessziós kifizetésekre csak 210 milliárd forint áll rendelkezésre.
Áprilisban 429 milliárd forintos hiánnyal zárt az államháztartás, az első négy hónap összesített deficitje elérte a 3.850 milliárd forintot, ami az egész éves terv 93%-a.

Költségvetési rés és a titkos döntés háttere

A Telex beszámolója szerint a kormányváltás utáni átadás-átvétel során derül ki, hogy az idei büdzséből 286 milliárd forint hiányzik az Építési és Közlekedési Minisztérium kasszájából. Az előkerült dokumentum alapján a Lázár János vezette tárca eredetileg 310 milliárd forinttal számol a gyorsforgalmi utak rendelkezésre állási díjára, ezt azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium utasítására 210 milliárd forintra csökkentik.

A költségvetési fejezetet Lázár János és Nagy Márton is aláírja, ugyanakkor az ezeroldalas indoklás nem ad magyarázatot a hiányra. A lap állítása szerint a forráselvonás mögött egy nem nyilvános kormányhatározat áll, mert a korábbi kabinet 2025 elején arra számít, hogy módosítani tudja a magyar állam és a konzorcium közötti koncessziós szerződést, ami érdemben csökkenti a kiadásokat.

A szerződésmódosítás azonban a választásokig nem valósul meg, így az állam továbbra is havi több tízmilliárd forintot fizet a koncesszornak. A hiányzó összeg legnagyobb része az MKIF Zrt. által kezelt autópályák rendelkezésre állási díjához kapcsolódik, ez 175,6 milliárd forintra rúg.

Államháztartási nyomás és politikai vita

Vitézy Dávid jelenlegi közlekedési és beruházási miniszter tájékoztatása szerint a költségvetésben meghagyott 210 milliárd forint csak az év első felének díjfizetésére elegendő. A helyzet teljes tisztázásához a kiadáscsökkentést elrendelő határozat nyilvánosságra hozatala lenne szükséges.

Eközben a Fidesz közleményben utasítja vissza a Tisza-kormány vádjait a költségvetés szándékos meghamisításáról, és azt hangsúlyozza, hogy a büdzsét alkotmányos szabályok szerint, törvényesen és átláthatóan hajtják végre. A költségvetési feszültséget erősíti, hogy a legutolsó államháztartási adatok szerint áprilisban 429 milliárd forintos mínusszal zár az államkassza, az első négy hónap hiánya pedig 3.850 milliárd forintra nő, ami az egész éves eredeti terv 93%-ának felel meg.

Korábbi cikkünkben a közlekedési tárcánál az átadás-átvétel során feltárt, 286 milliárd forintos – a központi költségvetésben nem szereplő – kötelezettségállományról írtunk, amely több nagy beruházást és az autópálya-koncesszió egyes tételeit is érinti. Bemutattuk azt is, hogy a minisztérium több számlánál már a fizetési felszólítási szakaszba lépett, miközben a vasúti oldalon a kelenföldi mozdonytűz nyomán vizsgálatokat és az utastájékoztatás gyors fejlesztését indította el.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?