MNB-ügyben nyomozók jelentek meg az Erste Bankot érintő feltételezett zsarolás vizsgálatában

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
MNB nyomozás Erste ügy

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Sholanke Dele

28.05.2026

MNB-ügyben nyomozók jelentek meg az Erste Bankot érintő feltételezett zsarolás vizsgálatában — Zsarolási ügy az MNB-nél

A Magyar Nemzeti Bank körül kibontakozó ügyben új szakaszba lép az eljárás, miután a hatóságok a jegybanknál intézkednek az Erste Bankot érintő állítások miatt. A központi bank korábban belső vizsgálatot folytat, majd május elején ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz hivatali visszaélés gyanúja miatt.

Kiemelések

Az MNB belső vizsgálat alapján május elején feljelentést tett ismeretlen tettes ellen hivatali visszaélés gyanúja miatt az Erste Bankhoz kapcsolódó ügyben.
Simor András szerint 2023 decemberében az Erste vezérigazgatója zsarolásszerű üzenetet közölt vele, majd az MNB rendkívüli vizsgálatokkal és adatbekéréssel lépett fel a banknál.
Az ügy kiemeli a magyar bankszektor szabályozási környezetének kiszámíthatatlanságát, amely közvetlen üzleti kockázatot jelent a piaci szereplők számára.

Vizsgálat és a feltárt állítások háttere

Portfolio.hu beszámolója szerint az intézkedés részleteit egyelőre nem hozzák nyilvánosságra, a jegybank csak annyit közöl, hogy a péntekre meghirdetett háttérbeszélgetésen ad bővebb tájékoztatást a sajtónak. Az MNB elnökének utasítására korábban belső vizsgálat indul a korábbi jegybanki vezetéshez és az Erste Bankhoz kapcsolódóan nyilvánosságra került információk ügyében.

A jegybank közlése szerint az új vezetés a vizsgálat megállapításai és a rendelkezésre álló adatok értékelése után május elején feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen, hatáskör túllépésével elkövetett hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt. Az MNB azt is jelzi, hogy a birtokában lévő dokumentumokat és információkat átadja a már eljáró Nemzeti Nyomozó Irodának.

Simor András, az MNB korábbi elnöke az ATV-nek adott interjújában arról beszél, hogy 2023 decemberében az Erste magyarországi vezérigazgatója keresi meg egy különös találkozó ügyében. Elmondása szerint a megbeszélésen az hangzik el, hogy amíg ő az Erste bécsi felügyelőbizottságában ül, a bankfelügyelet kifejezetten szigorúan lép fel a magyar leánybankkal szemben.

Simor úgy fogalmaz, ezt zsarolásnak tartja, és szerinte a történet hivatali visszaélés gyanúját veti fel. Állítása szerint ezt követően rövid időn belül szokatlan vizsgálatok indulnak a banknál, az ünnepek alatt pedig az MNB felügyelete rendkívüli adatbekérésekkel keresi meg az Erstét, ezért végül lemond, hogy jelenléte ne okozzon kárt a banknak.

Banki reakciók és az ügy pénzügyi szektorra gyakorolt hatása

Az Erste Bank a lap megkeresésére azt közli, hogy az elmúlt időszakban több alkalommal is hátrányos, esetenként jogszerűségi szempontból megkérdőjelezhető bánásmód éri. A pénzintézet hozzáteszi, hogy ha a konkrét ügyben vizsgálat indul, rendelkezésre áll, és olyan magyarországi működési környezetben bízik, amely jogszerű, kiszámítható és versenysemleges feltételeket biztosít a piaci szereplőknek.

Kandrács Csaba, az MNB korábbi felügyeleti alelnöke a Telexnek azt mondja, Simor András osztrák Erste-beli tisztségével összefüggő döntésekre nincs és nem is volt ráhatása. Azt állítja, hogy alelnöksége alatt az Erste Bankkal és más magyarországi bankokkal kiegyensúlyozott, korrekt szakmai kapcsolatot tart fenn, munkáját pedig minden esetben a jogszabályokkal összhangban végzi, és jogi lépéseket tervez az alaptalan vádaskodásra alkalmas nyilatkozatok miatt.

Az ügy a magyar bankszektor szabályozási környezetére is ráirányítja a figyelmet, mert a bankfelügyeleti eljárások kiszámíthatósága közvetlen üzleti kockázatot jelent a piaci szereplőknek. Király Júlia az ATV-nek arról is beszél, hogy Simor interjúja után többen keresik meg hasonló történetekkel, ami azt jelzi, hogy az eset túlmutathat egyetlen intézmény és egyetlen személy konfliktusán.

Korábbi cikkünkben Magyarország Európai Ügyészséghez való csatlakozási kezdeményezéséről és a brüsszeli tárgyalásokról írtunk, amelyek középpontjában a befagyasztott uniós források felszabadítása állt. Bemutattuk, hogy a kormány a jogállami bizalom erősítését és korrupcióellenes garanciák szigorítását ígérte, ami a forint, a költségvetési mozgástér és a befektetői bizalom szempontjából is meghatározó lehet.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?