Budapest elhalasztja a taxitarifák emelését, több nagy fővárosi cég üzleti terve elbukik
A kormányváltás utáni első fővárosi közgyűlésen a budapesti pénzügyi mozgástér és a városi szolgáltatások működése kerül a viták középpontjába. A testület végül nem támogatja a taxis díjak 27 százalékos emelését, és több nagy önkormányzati vállalat üzleti tervéről sem alakul ki többség.
Kiemelések
- Budapest közgyűlése elhalasztotta a taxitarifa-emelést, így a 27 százalékos növelést támogató érdekképviseletek javaslata a költségnyomás ellenére megbukott.
- A fővárosi cégek üzleti terveinek többségét – köztük a BKK, BKM, Budapest Gyógyfürdői és Hévizei – a közgyűlés nem fogadta el, több milliárd forint sorsát és működési kockázatát bizonytalanná téve.
- Budapest 60 milliárd forintos hitelkeretéből már 54-56 milliárd forintot felhasználtak, miközben június 17-én további 37 milliárd forintos haladék is lejár, tovább feszítve a város likviditását.
Költségnyomás és elhalasztott tarifadöntés
Mint arról a Portfolio.hu beszámol, a közgyűlés ülését az új politikai helyzet értékelése nyitja meg, miközben a városvezetés szerint Budapest likviditási helyzete továbbra is feszült. Baranyi Krisztina azt mondja, hogy a főváros 60 milliárd forintos hitelkeretéből már 54-56 milliárd elfogyott, és a szolidaritási hozzájáruláshoz kapcsolódó egyik, 37 milliárd forintos haladék június 17-én lejár.A taxis díjakról szóló vitában Kiss Ambrus főigazgató ismerteti, hogy a 2025 elején indult egyeztetések során a legtöbb érdekképviselet és egy szolgáltató 27 százalékos emelést támogat, míg egy másik javaslat 15 százalékos növelésről szól. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara az alacsonyabb emelés mellett érvel, mert attól tart, hogy a jelentős drágulás visszaveti a keresletet.
Két taxis érdekképviselet az ülésen is a 27 százalékos emelés elfogadását kéri, arra hivatkozva, hogy a legutóbbi díjkorrekció óta költségeik 30-40 százalékkal emelkednek. A Tisza ezt nem támogatja, mert szerintük nem világos, hogy a többletbevétel milyen arányban jut el a sofőrökhöz, miközben a budapestiek terhei nőnének, a Fidesz és a Podmaniczky Mozgalom pedig a frakcióközi egyeztetés hiányát kifogásolja. A javaslatot a közgyűlés végül leszavazza.
Vállalati tervek és működési kockázatok
A fővárosi tulajdonú cégek üzleti terveinek tárgyalásán a politikai vita már a vállalatirányítás kérdéseire is kiterjed. Fideszes és tiszás képviselők egyaránt azt kifogásolják, hogy a dokumentumok áttekintésére kevés idő jut, miközben több mint tízezer oldalnyi anyagról és sok milliárd forintból működő társaságokról van szó.A Podmaniczky Mozgalom különösen a BKM tervét bírálja, és a Budapest Közút tartalékainak nagyobb részét az úthálózat felújítására fordítaná. Kiss Ambrus erre azt mondja, hogy az előterjesztések határidőben érkeznek, sőt az üzleti terveket a képviselők kérésére 21 nappal korábban közzéteszik, a tartalékok felhasználásánál pedig óvatosság indokolt, ha az új kormánnyal folytatott egyeztetések nem a várakozások szerint haladnak.
Karácsony Gergely szerint a cégvezetők leváltásáról azért nincs előrelépés, mert nincs közgyűlési többség semmilyen jelölt mögött. A testület végül több kisebb önkormányzati vállalat beszámolóját elfogadja, de a BKK, a BKM, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei, valamint a Budapest Vásárcsarnokai beszámolóit és üzleti terveit nem, vagy csak részben támogatja.
Rendészeti helyzet és városi működés
A közgyűlés a Budapesti Rendőr-főkapitányság tavalyi beszámolóját is tárgyalja, amely szerint csökken a garázdaságok, a lopások, a gépkocsifeltörések és a lakásbetörések száma, és az online bűncselekményeknél is megtörik a korábbi növekvő trend. Terdik Tamás rendőrfőkapitány azt is közli, hogy mintegy 2500 rendezvényt biztosítanak, és csak 10 eseményt tiltanak be.A Pride idei megtartásáról Terdik Tamás azt mondja, hogy a rendezvény bejelentését tudomásul veszik, így az zavartalanul megvalósulhat. A rendőrség emellett szigorú fellépést ígér az átalakított sportautókkal és az illegális utcai versenyzéssel szemben, miközben a közgyűlés egészének vitáit továbbra is a finanszírozási nyomás és a politikai együttműködés hiánya határozza meg.
Korábbi cikkünkben a Budapest számára elérhetővé váló uniós forrásokra épülő fejlesztési csomagot vettük át, amelyet a városvezetés gyorsan lakhatási, közlekedési és zöldfelületi beruházásokra fordítana. A tervek között szerepelnek épületfelújítások és új lakásprojektek, valamint járműbeszerzések és nagyobb közlekedési korszerűsítések; a város szerint ezek budapesti és országos gazdasági hatással is járhatnak.
Legfrissebb Digital Government hírek
- Forex
- Crypto