Külügyminisztériumi leépítések körül nő a működési és munkaügyi kockázat

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Külügyminisztériumi leépítések és kockázatok

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Árupiacok

Központi bankok

Sholanke Dele

02.06.2026

Külügyminisztériumi leépítések körül nő a működési és munkaügyi kockázat — Leépítések és kockázat

A kormányváltást követő szervezeti átalakítás a magyar külügyi tárcánál elbocsátásokról és vitatott kiléptetési gyakorlatról szóló beszámolókkal jár együtt. A megszólaló volt dolgozók szerint a folyamat az adminisztratív állományt is érinti, miközben a minisztérium ezt vitatja, és az új működési keretek kialakításával indokolja a személyi döntéseket.

Kiemelések

A Külügyminisztériumban a kormányváltás után váratlan, indoklás nélküli tömeges leépítések történtek, egyes hetekben mintegy száz főt érintve.
A minisztérium hivatalosan cáfolta a kétszáz fős leépítés hírét, hangsúlyozva, hogy a döntések emberséges módon, főként korábbi vezetői stábtagokat érintenek.
A hirtelen személyi átrendeződések munkaerő-megtartási és intézményi reputációs kockázatokat hordoznak, különös tekintettel a szakmai integritás hangsúlyozása mellett bekövetkező elbocsátásokra.

Leépítések és vitatott megszüntetési gyakorlat

Több volt munkatárs beszámolója alapján, amelyet a Portfolio közölt, a minisztériumban a kormányváltás utáni hetek bizonytalanságát követően váratlanul hívták be az érintetteket, és szűk határidő mellett közös megegyezéssel történő távozás aláírását kérték tőlük.

Az egyik volt dolgozó, Tamás, aki hét évig adminisztratív területen dolgozott, úgy érzékeli, burkolt fenyegetés érte, mert azt a benyomást kapta, hogy aláírás hiányában elbocsátás és akár többéves közigazgatási eltiltás következhet. Egy másik megszólaló, Gábor szerint csak az ő távozásának hetében mintegy száz embert küldtek el, sok esetben indoklás nélkül. A nyilatkozók úgy látják, a leépítés széles körű, és olyan munkatársakat is érint, akik pártpolitikától független, szakmai feladatokat látnak el. Egy frissen végzett, pártkötődés nélküli alkalmazottnak a beszámoló szerint bizalomvesztésre hivatkozva mondtak fel.

A volt dolgozók abban egyetértenek, hogy munkaügyi pert nem kívánnak indítani, ami arra utal, hogy a helyzet jogi viták helyett inkább csendes távozásokkal rendeződik. Ez a gyakorlat a közszféra munkaerő-megtartására és az intézményi reputációra is hatással lehet, különösen egy olyan időszakban, amikor a szervezeti stabilitás kiemelt szempont.

Minisztériumi cáfolat és intézményi következmények

A Külügyminisztérium hivatalosan cáfolja a kétszáz fős leépítésről szóló értesüléseket, valamint az eltiltással kapcsolatos fenyegetéseket. A tárca szerint jelenleg új működési és szervezeti keretek kialakítása zajlik, a személyi döntéseket pedig egyedi mérlegelés alapján, az érintettek élethelyzetét figyelembe véve, emberséges módon hozzák meg.

A minisztérium álláspontja szerint a változások elsősorban a korábbi vezetés közvetlen stábját érintik, nem az adminisztratív állomány egészét, ezért az intézmény működése zavartalan marad. Ezt erősítette meg Velkey György parlamenti államtitkár is, aki arról beszélt, hogy Szijjártó Péter és a korábbi államtitkárok kabinetjéből néhány tucat ember munkaviszonyának megszüntetését kezdeményezik.

Velkey szakmailag vállalhatatlannak nevezi a volt miniszter melletti munkát, és azt mondja, az üresedő helyekre olyan karrierdiplomatákat várnak vissza, akik az elmúlt években hagyták el a pályát. A mostani elbocsátások ugyanakkor azért váltanak ki különös visszhangot, mert Orbán Anita jelenlegi külügyminiszter korábban azt mondta, nem terveznek politikai tisztogatást, és a maradásnál a szakmai felkészültség, valamint az integritás számít. A dolgozók egy része a helyzetet a 2014-es átalakításokhoz hasonlítja, amikor Szijjártó Péter a hatékonyságra hivatkozva mintegy kétszázhúsz embert bocsátott el, majd később jelentősen bővítette saját miniszteri kabinetjét.

Korábbi cikkünkben a Digitális Kormányzati Ügynökségnél történt vezetőváltásról írtunk, miután menesztették Lenkei Mirtill vezérigazgatót, és Kovács Miklós vette át a szervezet irányítását. A beszámoló szerint a DKÜ-nél két Állami Számvevőszéki ellenőrzés zajlik, és további tulajdonosi átvilágítások várhatók, miközben az új vezetés az átláthatóság és a felelős gazdálkodás megerősítését tűzte ki célul. A változások illeszkednek a kormányzati szektorban látható szélesebb átrendeződésbe, ahol az ellenőrzések és a személyi döntések egyszerre formálják az intézmények működését.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?