MÖSZ önkormányzati finanszírozási és hatásköri változtatásokat sürget Magyarországon

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
MÖSZ önkormányzati változások

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Árupiacok

Központi bankok

Dan Blystone

02.06.2026

MÖSZ önkormányzati finanszírozási és hatásköri változtatásokat sürget Magyarországon — MÖSZ sürget változást

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége a kormánnyal szerdára tervezett egyeztetés előtt olyan javaslatcsomagot állít össze, amely az önkormányzati rendszer pénzügyi és működési feltételeinek átalakítását célozza. A szervezet szerint már 2026-ban azonnali lépésekre van szükség, mert több településnél év végére súlyos működési gondokat okozhat a forráshiány.

Kiemelések

A MÖSZ a szolidaritási hozzájárulás kivezetését és iparűzési adóelvonás felső 15 százalékos plafonját javasolja a 2025-ös költségvetésben.
A csomag szorgalmazza a személyi jövedelemadó helyben maradó részének visszaadását, a gépjárműadó teljes visszajuttatását, valamint a Versenyképes Járások Program megszüntetését.
Az önkormányzatok hatáskörének bővítése, köztük építésigazgatási és oktatási feladatok visszavétele, valamint a budapesti kohéziós fejlesztési források mihamarabbi felhasználása is cél.

Finanszírozási javaslatok és azonnali lépések

Portfolio.hu beszámolója szerint a MÖSZ keddi sajtótájékoztatón ismerteti a „Stratégiai irányok és első lépések” című csomagot, amelyet a szervezet a minisztériumnak adna át. Gémesi György elnök, Karácsony Gergely főpolgármester és Eszes Béla, Jánoshida polgármestere arról beszél, hogy az elmúlt években nem alakul ki érdemi, garanciákkal kísért párbeszéd a kormány és az önkormányzatok között, ezért most partneri együttműködést sürgetnek.

A javaslatok egyik fő eleme a szolidaritási hozzájárulás fokozatos kivezetése. Karácsony szerint a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan, és büntetőadóként sújtja a nagyobb saját bevétellel rendelkező önkormányzatokat, ezért a szövetség első lépésként azt kéri, hogy a következő évi költségvetésben az elvonás felső határa az előző évi iparűzési adóbevétel 15 százaléka legyen.

A MÖSZ emellett átláthatóbb, régiós alapon működő területi kiegyenlítő rendszert javasol, valamint a Versenyképes Járások Program megszüntetését is kéri. A szervezet azt is el akarja érni, hogy már idén ne kelljen befizetni az iparűzési adó többletéből származó összegeket, és megszűnjön az a helyzet, amelyben egyes önkormányzatok nettó befizetői a központi költségvetésnek.

A kisebb települések oldaláról Eszes Béla a kiszámítható állami finanszírozást emeli ki kulcskérdésként. A szövetség visszaadná a személyi jövedelemadó helyben maradó részét, és felülvizsgálná a gépjárműadó elvonását is, amelyet a ciklus végéig teljes egészében visszajuttatnának az önkormányzatoknak.

Kormányzati ütközőpontok és ágazati hatások

A csomag több pontja közvetlenül érintheti a költségvetési politikát, ezért a tárgyalásokon éles vita alakulhat ki a kormány deficitcsökkentési céljai és az önkormányzati forrásigények között. A személyi jövedelemadó a büdzsé egyik fontos bevételi forrása, így annak részleges helyben hagyása, valamint a szolidaritási hozzájárulás kivezetése jelentős fiskális ellenállásba ütközhet.

A javaslatcsomag nemcsak a finanszírozásról szól, hanem a feladatmegosztás újragondolásáról is. Karácsony szerint helyi szintre kellene visszaadni azokat az ügyeket, amelyeket ott hatékonyabban lehet ellátni, így például az építéshatósági és építésfelügyeleti feladatokat, a gyámügyi igazgatást és a védőnői hálózatot, hosszabb távon pedig az alap- és középfokú oktatás önkormányzati szerepének visszaépítését is célként jelölik meg.

A főpolgármester a budapesti fejlesztések finanszírozását is felveti, mondván, a főváros korábban mintegy 300 milliárd forintnyi kohéziós fejlesztésben állapodik meg, de ezek többsége nem érkezik meg. Előkészített projektek között villamos- és trolibeszerzések, köztérmegújítások, valamint a Nagykörút és a pesti alsó rakpart fejlesztése szerepel, így Budapest gyorsan fel tudna használni új uniós forrásokat, ha azok megnyílnának.

A MÖSZ vezetői a szerdai egyeztetéstől azt várják, hogy az ne egyszeri konzultáció legyen, hanem rendszeres, érdemi tárgyalási folyamat induljon el. Ez a helyi közigazgatás, a közlekedés, az oktatás és a települési infrastruktúra finanszírozására is szélesebb hatást gyakorolhat Magyarországon.

Korábban arról írtunk, hogy a Brüsszellel elért megállapodás nyomán összesen 16,4 milliárd eurónyi uniós forrás válhat elérhetővé Magyarország számára, amelyet a kormány lakhatási programokra, közlekedési fejlesztésekre, egyetemi K+F-re és vállalati támogatásokra irányítana. Cikkünk azt is kiemelte, hogy a pénzek kifizetése több jogállamisági és átláthatósági feltétel teljesítéséhez kötött, miközben a költési lehetőség és a tényleges fedezet beérkezése időben elcsúszhat. Ez a keret meghatározza, milyen gyorsan nyílhat tér a nagyvárosi és térségi fejlesztések – így közlekedési projektek – finanszírozására is.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?