Allianz Trade szerint 2026-ban is magas marad a vállalati fizetésképtelenségi kockázat

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Allianz Trade: vállalati fizetésképtelenségi kockázat 2026

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Ciaran Ryan

04.06.2026

Allianz Trade szerint 2026-ban is magas marad a vállalati fizetésképtelenségi kockázat — Fizetésképtelenség 2026-ban is

A vállalati fizetésképtelenségek globális kilátásai 2025-ben és 2026-ban is óvatosságra intenek, miközben érdemi fordulatot az elemzők csak 2027-től valószínűsítenek. Magyarországon ugyan csökkenhet a felszámolási eljárások száma, de a kisebb és sérülékenyebb cégek kitettsége, valamint a beszállítói láncokon átgyűrűző hatások továbbra is jelentős kockázatot jelentenek.

Kiemelések

Az Allianz Trade előrejelzése szerint a globális vállalati fizetésképtelenségek száma 2025-ben 6, 2026-ban további 5 százalékkal nőhet, miközben a világgazdasági növekedés 2,6 százalékra lassulhat.
Magyarországon 2026-ra várhatóan körülbelül 11 ezer felszámolási eljárás lesz, ezek közel fele alvó cégekhez, 40 százalékuk 200 millió forint alatti árbevételű vállalkozásokhoz kötődik.
A globális és hazai vállalatokat továbbra is a gyenge kereslet, magas finanszírozási költségek, energiaár- és geopolitikai volatilitás, illetve ágazati alapon főként az auto-, vegy-, építő- és kiskereskedelem kihívásai fenyegetik.

Előrejelzés és fő kockázati tényezők 2025-2026-ban

Amint az Allianz Trade elemzéséből, a Portfolio szerint kiderül, a vállalati fizetésképtelenségek száma globálisan 2025-ben 6 százalékkal, 2026-ban pedig további 5 százalékkal nőhet, miközben a világgazdasági növekedés 2025-ös 3 százalékról 2026-ra 2,6 százalékra lassulhat. A biztosító szakértői szerint csak 2027-ben jöhet enyhe, mintegy 1 százalékos csökkenés az esetek számában.

A kilátásokat négy fő stresszforrás alakítja: a tartósan gyenge kereslet és alacsony növekedés, a magas finanszírozási költségek, a mesterséges intelligenciához kapcsolódó technológiai hatások, valamint a geopolitikai feszültségek és az energiaárak volatilitása. Ezek különösen az energiaintenzív és ciklikus ágazatokban, köztük az építőiparban, a kiskereskedelemben, az autóiparban és a vegyiparban növelik a sebezhetőséget.

Magyarországon a felszámolási eljárások száma a Covid-időszak előtti évi 5-6 ezres szintről 2021-ben 20 ezerre ugrott, részben jogszabályi változások, például a KATA kivezetése és a kényszertörlések hatása miatt. Az előrejelzés szerint 2025-ben mintegy 13 ezer, 2026-ban körülbelül 11 ezer eljárás várható, de az esetek közel fele úgynevezett alvó cégekhez kapcsolódik, további mintegy 40 százalék pedig 200 millió forint alatti éves árbevételű vállalkozásokat érint.

A gyenge hiteldinamika tovább növeli a kockázatot, mivel 2025-ben a vállalati hitelfelvétel lényegében stagnál, éves növekedése nagyjából 2 százalék körül alakul. Emiatt a cégek egyre inkább a szállítói hitelezésre támaszkodnak, ami hosszabb fizetési határidőkben, növekvő késedelmekben és fokozódó lánctartozási kockázatokban jelenhet meg.

Ágazati kitettségek a magyar gazdaságban

Az exportorientált magyar gazdaságban a globális lassulás különösen az autóipart, a vegyipart és a kapcsolódó beszállítói hálózatokat érinti érzékenyen. Az autóipar súlya Magyarországon 15-20 százalék közé esik, így a kínai verseny erősödése, az elektromos és autonóm technológiákhoz kötődő magas beruházási igény, valamint az energiaárak és az infláció egyszerre rontják a jövedelmezőséget és növelik a ciklikus kockázatot.

A vegyiparban az európai gyártók tartós versenyhátránnyal néznek szembe a magas energiaárak miatt, miközben a gyenge globális kereslet, a közel-keleti feszültségek okozta költségvolatilitás, a kínai túlkínálat és az amerikai alacsonyabb költségszint egyaránt nyomást gyakorol az exportra. Különösen sérülékeny a műtrágyaszegmens, amely közvetlenül kapcsolódik az energiapiacokhoz.

Az IT és távközlési szektorban a mesterséges intelligencia hosszabb távon támogató tényező, rövid távon azonban a bevezetési költségek, a chip- és memóriaárak emelkedése, valamint a magas kamatkörnyezet visszafoghatja a beruházásokat. Az építőiparban a magas finanszírozási költségek és az alapanyag-, illetve energiaárak ingadozása nyomja a marzsokat, míg a kiskereskedelemben a reáljövedelmek csökkenése és az árérzékenyebb fogyasztás emeli a csődkockázatot.

A mezőgazdaság rövid távon stabilabb képet mutat, de az értéklánc későbbi szakaszaiban erősödnek a kockázatok, különösen az élelmiszer-feldolgozásban és -értékesítésben. Az infláció, a gyengébb kereslet és a geopolitikai feszültségeknek kitett műtrágyaellátás gyorsan költségsokkokhoz és áremelkedéshez vezethet, ami a teljes szektor sérülékenységét fokozza.

Korábbi cikkünkben a kínai autógyártók európai térnyerését és a helyi gyártás felé tolódó stratégiájukat tekintettük át, amelyet az alacsony európai kapacitáskihasználtság is gyorsíthat. Bemutattuk, hogy a Stellantis és más szereplők együttműködései rövid távon javíthatják az üzemek kihasználtságát és mérsékelhetik a foglalkoztatási nyomást, ugyanakkor hosszabb távon erősödő árversenyt és tartós piaci átrendeződést hozhatnak az európai tömeggyártóknak.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?