Magyarország inflációja lassul májusban, nő a tér az MNB kamatlépése előtt
A magyar infláció májusban 1,8 százalékra lassul az áprilisi 2,1 százalékról, miközben az adat az elemzői várakozásokat is alulmúlja. A fogyasztói árak és a maginfláció havi alapon stagnálnak, ami azt jelzi, hogy az alapvető árnyomás egyelőre továbbra sem erősödik érdemben a gazdaságban.
Kiemelések
- Magyarország éves inflációja májusban 1,8 százalékra lassult, a maginfláció 2 százalékra csökkent az áprilisi 2,2 százalékról.
- A májusi infláció mérséklődését főleg élelmiszerár-csökkenés, olcsóbb energia és mérsékelt importált infláció okozta, miközben a forint erősödése is támogatta.
- Elemzők szerint az infláció az év végére akár 4,5 százalékra gyorsulhat, míg a 3 százalékos cél csak 2027 végére érhető el, így óvatos maradhat az MNB.
Májusban váratlanul mérséklődik az árnyomás
A Portfolio beszámolója szerint a KSH által közzétett májusi adatok alapján az éves infláció 1,8 százalékra lassul, ami megegyezik a márciusi értékkel, és a Magyar Nemzeti Bank 2-4 százalékos célzónájának alsó felében marad. A maginfláció éves mutatója 2 százalékra csökken az áprilisi 2,2 százalékról, miközben havi alapon sem a fogyasztói árak, sem a maginfláció nem emelkednek.A lassulást főként az alapvető élelmiszerek árcsökkenése, a háztartási energia olcsóbbodása, valamint a tartós fogyasztási cikkeknél jelentkező mérsékelt importált infláció támogatja. A szöveg szerint ebben szerepet játszanak a kormányzati árszabályozó intézkedések, továbbá az év eleje óta erősödő forint is, amely fékezi az importált árnyomást.
Az elemzői várakozásokkal szemben a szezonális élelmiszer-drágulás májusban nem jelenik meg érdemben. A ruházati termékeknél ugyanakkor több kategóriában 1 százalék feletti havi áremelkedést mérnek, ami jelzi, hogy egyes szegmensekben már látható az átárazás.
Második féléves gyorsulást és óvatos jegybankot vár a piac
Az elemzők szerint a visszafogott májusi adat ellenére az év második felében ismét gyorsulhat az infláció. Virovácz Péter, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője úgy látja, hogy az energia- és nyersanyagárak emelkedése idővel átgyűrűzik a fogyasztói árakba, miközben a pénzügyi és telekommunikációs szektor bejelentett áremelései önmagukban is 0,2 százalékponttal növelhetik a 2026-os átlagos inflációt.A szolgáltatások átárazása is erősödhet az év második felében, emellett az árkorlátozó intézkedések esetleges kivezetése és a mezőgazdasági teljesítmény alakulása is felfelé mutató kockázatot jelent. Becsey Zsolt, az Unicredit Bank vezető elemzője szerint ebben fontos szerepe lesz a globális nyersanyagáraknak és az esetleges aszályoknak is.
A Portfolio által idézett szakértői várakozások szerint a fogyasztói árindex az év végére akár 4,5 százalékig emelkedhet, és csak 2027 végére térhet vissza a 3 százalékos jegybanki célhoz. A rövid távon kedvező inflációs kép ugyanakkor teret adhat monetáris lazításra, de az MNB-t továbbra is óvatosságra késztethetik a nemzetközi kockázatok, az energiapiaci bizonytalanságok és a még nem ismert új költségvetési hiánycél.
Korábban a magyar infláció áprilisi, 2,1%-os szintjéről és a májusi adatra vonatkozó, 2,2% körüli piaci várakozásokról írtunk, amelyek a júniusi MNB-döntés szempontjából is meghatározók. Cikkünkben azt is kiemeltük, hogy bár a jelenlegi árnyomást az árszabályozások és az erős forint fékezhetik, az elemzők a második félévre már újra élénkülő inflációt és szűkülő jegybanki mozgásteret vetítenek előre.
Legfrissebb Magyar Nemzeti Bank hírek
- Forex
- Crypto