Az MNB csalási kockázatra figyelmeztet az értékpapír-megtakarításokat célzó kibertámadások miatt

Az MNB csalási kockázatra figyelmeztet az értékpapír-megtakarításokat célzó kibertámadások miatt
Új kibercsalás értékpapírok ellen

A telefonos kibercsalások újabb formája már nemcsak a bankbetéteket, hanem a Magyar Államkincstárnál vezetett értékpapír-számlákat is célba veszi. A módszer lényege, hogy a támadók a jegybank vagy más pénzügyi szereplők nevében bizalmas belépési adatokat szereznek meg, majd az ügyfelek megtakarításait saját számláikra utalják.

Kiemelések

  • Az MNB szerint kibercsalók egyre inkább értékpapír-megtakarításokat is célba vesznek, magukat jegybanki dolgozónak kiadva próbálnak ügyfélazonosítókat megszerezni.
  • A csalók Magyar Államkincstári számlákhoz online hozzáférést vagy új számlanyitást kezdeményeznek, majd a megszerzett pénzt saját bankszámlájukra utalják.
  • Az MNB hangsúlyozza, hogy sem a jegybank, sem más pénzügyi intézmény nem kér bizalmas adatokat telefonon, ezért minden sürgető, adatkérő megkeresés gyanús.

Az új csalási módszer menete

Mint arról a Magyar Nemzeti Bank beszámolt, több ügyféljelzés érkezett arról, hogy kibercsalók a jegybank nevével visszaélve keresik meg telefonon a fogyasztókat, és már az értékpapír-megtakarításokat is támadják. A bejelentések alapján a csalók gyakran az MNB, a rendőrség vagy valamelyik kereskedelmi bank munkatársának adják ki magukat, és azt állítják, hogy biztonsági incidens érte az ügyfél bankszámláját.

A beszélgetés során megpróbálják feltérképezni, hogy az érintett milyen megtakarításokkal rendelkezik. Ha kiderül, hogy van számlája a Magyar Államkincstárnál, különféle ürügyekkel ráveszik az online hozzáférés igénylésére, ha pedig nincs ilyen számlája, annak megnyitására és pénz átutalására próbálják rábeszélni.

Miután megszerzik a belépéshez szükséges bizalmas azonosítókat és jelszavakat, az online kincstári felületen olyan bankszámlaszámot rögzítenek, amelynél az ügyfél szerepel számlatulajdonosként, miközben a számlaszám ténylegesen a bűnözőké. Ezt követően a kincstári számlán lévő szabad pénzösszeget, illetve az értékpapírok eladásából származó összeget saját bankszámlájukra utalják át.

Pénzügyi szektori figyelmeztetés és ügyfélvédelem

Az MNB, a Magyar Államkincstár és más pénzügyi intézmények semmilyen körülmények között nem kérik el az ügyfelek azonosítóit telefonon, emailben vagy sms-ben. A jegybank hangsúlyozza, hogy különösen gyanús minden olyan megkeresés, amely sürgető intézkedést kér vagy bizalmas adatok kiadására szólít fel.

A figyelmeztetés a lakossági megtakarítások védelme szempontjából azért kiemelt jelentőségű, mert a csalók már nemcsak hagyományos bankszámlákra, hanem állampapír- és egyéb értékpapír-megtakarításokra is fókuszálnak. Ilyen hívás esetén célszerű azonnal megszakítani a beszélgetést, majd az érintett intézmény hivatalos ügyfélszolgálati elérhetőségén ellenőrizni az információkat.

Korábbi cikkünkben a NAV-Mobil alkalmazásban bevezetett qvik-link fizetési megoldásról írtunk, amely a mobilbanki alkalmazáson keresztüli gyors, pluszköltség nélküli adóbefizetést teszi lehetővé bankkártyaadatok megadása nélkül. A leírt folyamatnál az utalási adatok automatikusan kitöltődnek, és a felhasználónak már csak jóvá kell hagynia a tranzakciót, ami néhány másodperc alatt teljesül.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.