Magyarország devizatartaléka rekordszint felé emelkedik, az MNB állománya elérheti a 70 milliárd eurót

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Magyarország devizatartaléka rekordszinten

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Ciaran Ryan

14 órával ezelőtt

Magyarország devizatartaléka rekordszint felé emelkedik, az MNB állománya elérheti a 70 milliárd eurót — Devizatartalék történelmi csúcson

Magyarország devizatartaléka 2026 első felében történelmi csúcs közelébe nő, miután az állami devizaforrások, az uniós pénzek beáramlása és az aranytartalék átértékelődése egyaránt felfelé hajtja az állományt. A tartalék nem költségvetési célokra használható pénz, hanem pénzügyi sokkok, árfolyamingadozás és külső finanszírozási zavarok kezelésére szolgáló stabilitási puffer.

Kiemelések

Az MNB devizatartaléka májusban elérte a 61,1 milliárd eurót, év végéig akár 70 milliárd euróra emelkedhet uniós források és kötvénykibocsátás nyomán.
Június végén a devizatartalék 42,6 milliárd euró devizakövetelésből és 12,5 milliárd euró aranytartalékból állt, a tartalék lényegében megduplázza az ország rövid külső adósságát.
A magas devizatartalék erősíti a makrostabilitást és piaci bizalmat, különösen az euró bevezetését előkészítő ERM-II csatlakozási folyamat fényében.

A tartalék növekedésének forrásai

Amint arról a Portfolio.hu beszámol, az MNB devizatartaléka 2025 eleji, alig 45 milliárd eurós szintről másfél év alatt több mint 60 milliárd euróra emelkedik, és májusban 61,1 milliárd eurós csúcsot ér el. Június végén a tartalék legnagyobb részét a 42,6 milliárd eurós devizakövetelések adják, miközben az aranytartalék értéke 12,5 milliárd euró.

A bővülést elsősorban az magyarázza, hogy az állam az elmúlt években jelentős devizaalapú forrásokat von be, miközben az uniós pénzek is fokozatosan érkeznek Magyarországra. Ezeket a forrásokat a kormány jellemzően az MNB-nél váltja forintra, ami automatikusan növeli a jegybanki devizatartalékot, emellett az aranytartalék átértékelődése is felfelé húzza az állományt.

A cikk szerint a június végi adatban még nincs benne a napokban kibocsátott 3 milliárd eurós devizakötvény hatása, amely a július végi tartalékot növeli majd. További lökést adhat az év második felében az is, hogy a kormány májusban megállapodik a korábban felfüggesztett uniós források folyósításáról, köztük a helyreállítási alap 10 milliárd eurós keretével, amelynek jelentős része az év végéig befolyhat.

Ha a kötvénykibocsátásból származó összeg és az uniós pénzek nagy része is megérkezik, a devizatartalék az év végéig további 10-12 milliárd euróval is nőhet. Ez alapján az állomány elérheti a 70 milliárd eurót, miközben az év végéig már nincs devizakötvény-lejárat, így a kormány devizakiadásait várhatóan főként kamatfizetések terhelik.

Makrostabilitási szerep és euróstratégiai jelentőség

A devizatartalék szerepe továbbra is a pénzügyi és makrostabilitási sokkok kivédése, nem pedig állami kiadások finanszírozása. Krízishelyzetben az MNB ebből tudja támogatni a devizapiaci stabilitást, kezelni az esetleges spekulatív nyomást, illetve kielégíteni a bankrendszer devizalikviditási igényét.

A tartalék nagyságát a szakma gyakran a Guidotti-Greenspan-szabály alapján értékeli, amely a rövid lejáratú külső adóssághoz viszonyítja az állományt. Az elmúlt években Magyarország rövid külső adóssága 30-33 milliárd euró körül alakul, így a jelenlegi devizatartalék ennek nagyjából a kétszerese, vagyis a mutató alapján továbbra is bőséges fedezetet jelent.

A magas tartalékszint ugyanakkor költséget is jelent a jegybanknak, mert az euróban tartott befektetéseken elérhető hozam jellemzően alacsonyabb a belföldi likviditás után fizetett kamatszintnél. Ennek ellenére a nagyobb állomány felértékelődhet, ha a kormány valóban előkészíti az euró bevezetését, és az őszre ígért hosszú távú tervben kijelöli az ehhez vezető makrogazdasági pályát.

Amennyiben Magyarország a 2030-as évek elején számol az euró bevezetésével, legkésőbb 2028-29-ben be kell lépnie az ERM-II árfolyamrendszerbe. Egy ilyen kötöttebb árfolyamkörnyezetben a magas devizatartalék erősíti a piaci bizalmat, és nagyobb mozgásteret ad az MNB-nek ahhoz, hogy szükség esetén beavatkozzon a forint árfolyamának stabilizálása érdekében.

Korábbi cikkünkben a magyar Helyreállítási és Versenyképességi Terv (RRP) brüsszeli jóváhagyásáról írtunk, amely az ECOFIN döntésével az utolsó jogi lépés lehet az uniós források tényleges folyósítása előtt. Bemutattuk azt is, hogy a kormány a költségvetési hiánycél módosításával és az EU-val kapcsolatos pénzügyi lépések újratervezésével próbálja kezelni a következő időszak finanszírozási és stabilitási kihívásait.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?