Mohácsi hídberuházás körüli kifizetések felülvizsgálatát kezdeményezi a minisztérium

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Mohácsi híd kifizetések felülvizsgálat

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptohírek

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozói hírek

Ciaran Ryan

Tegnap

Mohácsi hídberuházás körüli kifizetések felülvizsgálatát kezdeményezi a minisztérium — Mohácsi hídberuházás vizsgálat

A mohácsi Duna-híd költsége 451 milliárd forintra emelkedik, miközben a projekt műszaki tartalma és finanszírozási ütemezése miatt erősödnek a szakmai és közpénzügyi kifogások. A tárca szerint a jelenlegi konstrukcióban különösen az előlegfizetés mértéke és az utolsó nagy összegű átutalás vet fel kérdéseket, ezért jogi és büntetőjogi lépések lehetőségét is vizsgálják.

Kiemelések

A mohácsi híd projekt eredeti nettó költségét 294,9 milliárd forintról bővítés nyomán 355 milliárd forintra, teljes bruttó összegét 451 milliárd forintra emelték.
Az előlegfizetések összegét 155,8 milliárd forintra növelték, ebből 94,3 milliárd forintot egyetlen tranzakcióval, 2024. április 10-én utaltak át a Duna Aszfaltnak bankgarancia nélkül.
A minisztérium jogi és büntetőjogi lépéseket, valamint előleg visszaszerzését és a kétszer kétsávos kivitelezés kétszer egysávosra történő visszaminősítését vizsgálja a projekt kapcsán.

A projekt bővítése és az előlegfizetések üteme

Portfolio.hu beszámolója szerint a Közlekedési és Beruházási Minisztérium egyik legnagyobb futó beruházása a mohácsi híd megépítése, amelynek eredeti szerződését 2024 júniusában írta alá Lázár János akkori építési és közlekedési miniszter a Szíjj László tulajdonában álló Duna Aszfalttal.

A projekt induló ára nettó 294,9 milliárd forint volt, 5,9 milliárd forintos tartalékkerettel, így az első bruttó összeg megközelítette a 382 milliárd forintot. Ehhez 20 százalékos, mintegy 59 milliárd forintos előleget rendeltek.

2024. december 30-án miniszteri utasítás született arról, hogy a híd mellett az alföldi oldalon, az 57-es útig tartó 20 kilométeres csatlakozó szakaszt is kétszer két sávon építsék meg. Ezt követően egy 2026. március 13-án, Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával kiadott nem nyilvános kormányhatározat a projekt bővítéséről rendelkezik, és a szerződést március 31-ig módosítani kellett.

A bővítéshez 76,45 milliárd forint többletforrást biztosítottak, amelyet a MÁV és a Volánbusz működési forrásaiból, az autóbuszos személyszállítási közszolgáltatások soraiból vontak el. A 2026. március 30-án aláírt szerződésmódosítás nyomán a beruházás nettó összege 355 milliárd forintra, a teljes projektköltség pedig 451 milliárd forintra emelkedik.

Ezzel párhuzamosan az előlegfizetési rendszert is átírják, az építési mérföldkövekre vonatkozó előleg arányát 98 százalékra emelik bankgarancia nélkül. Ennek eredményeként a Duna Aszfaltnak összesen 155,8 milliárd forint előleget fizetnek ki, ebből április 10-én, a választások előtti pénteken egyetlen tranzakcióval 94,3 milliárd forintot utalnak át.

Forgalmi indokoltság és közlekedési hatások

Vitézy Dávid szerint önmagában egy új dunai átkelő Mohácsnál indokolható lehet a térségi kapcsolatok javításával, ugyanakkor a kétszer kétsávos kialakítást sem a forgalmi adatok, sem a szakmai vizsgálatok nem támasztják alá. Egy 2020 májusi megvalósíthatósági tanulmány napi 6500 egységjármű körüli forgalommal számol 2040-ig, ami csúcsidőben két irányban összesen 300-400 jármű áthaladását jelenti.

A tervezői dokumentáció szerint a kapacitáskihasználtság alapján még 2050-ben sem indokolt a kétszer kétsávos kiépítés. Az Uvaterv 2026. március 11-én elkészült vizsgálata is azt mutatja, hogy még a legoptimistább, autópálya-fejlesztésekkel számoló forgatókönyvek esetén is legfeljebb napi 8000 egységjárműre nőhet a forgalom 2050-re.

Összehasonlításként a budapesti Petőfi, Rákóczi és Megyeri híd napi forgalma 55 ezer és 70 ezer egységjármű között mozog, míg a fővárosba tervezett kétszer kétsávos Galvani híd napi 55-60 ezer jármű kiszolgálására lett volna alkalmas. Vitézy szerint ezért legitim szakmai kérdés, hogy hol húzódik az a határ, ameddig a ritkábban lakott térségek felzárkóztatása érdekében érdemes közpénzből finanszírozni egy beruházást, és mikortól válik ez aránytalanná.

A minisztérium jelenleg a jogi lehetőségeket és a lehetséges büntetőjogi lépéseket vizsgálja a magyar közérdek érvényesítésére. Ez kiterjed a már kifizetett összegek esetleges visszaszerzésére, valamint arra is, hogy a projektet kétszer egysávosra minősítsék vissza.

Korábbi cikkünkben a luxemburgi uniós közlekedési miniszteri egyeztetésekről írtunk, ahol a 2028–2034-es EU-s költségvetési ciklus közlekedési forrásainak súlypontjairól és elosztásáról is tárgyaltak. A magyar álláspont szerint arányosan több támogatásra lenne szükség a fenntartható közlekedési módoknál, különösen a közösségi közlekedés és a vasúthálózat fejlesztéséhez, miközben napirenden volt a légi utasjogok módosítása és a határon átnyúló vasúti jegyértékesítés egységesítése is.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?