Debrecenben újragondolják az energiabeszerzést és a munkaerő-megtartást

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Energiabeszerzés és munkaerő Debrecen

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptohírek

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozói hírek

Dan Blystone

Tegnap

Debrecenben újragondolják az energiabeszerzést és a munkaerő-megtartást — Energia és munkaerő Debrecenben

A gyorsan növekvő, energiaigényes beruházásokat vonzó Debrecenben a vállalatoknak egyszerre kell kezelniük az áramárak ingadozását, a hálózati korlátokat és a munkaerőpiaci szűkösséget. A Debrecen Economic Forum kerekasztal-beszélgetésein az hangzik el, hogy a versenyképesség egyre inkább a tudatos energiafelhasználáson, valamint a dolgozók megtartását támogató stratégiákon múlik.

Kiemelések

A Debrecen Economic Forum szerint a vállalatoknak fogyasztásukat rugalmasan kell igazítaniuk az akár negyedóránként változó áramárakhoz, hogy jelentős megtakarítást érjenek el.
Felsmann Balázs szerint a vissza nem térítendő támogatások torzíthatják a beruházási döntéseket, miközben a hálózati korlátok számos vállalati fejlesztést akadályoznak Magyarországon.
Tovább erősödik a munkaerő-kereslet Kelet-Magyarországon, de a demográfiai szűkülés, a mobilitási és kompetenciahiány súlyosbítja a munkaerőpiaci feszültségeket Debrecenben.

Energiabeszerzési döntések és beruházási szempontok

A Portfolio beszámolója szerint a Debrecen Economic Forum energiapiaci kerekasztalán a résztvevők azt emelik ki, hogy a cégek számára kulcskérdéssé válik, mennyire tudják fogyasztásukat az akár negyedóránként változó áramárakhoz igazítani. Nagy Zsuzsa, az E.ON Energiamegoldások Kft. ügyvezető igazgatója szerint a vállalkozásoknak szemléletet kell váltaniuk, mert a villamos energia nem fix árú termék, hanem olyan input, amelynek tudatos használatával jelentős megtakarítás érhető el.

Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem REKK kutató főmunkatársa azt mondja, a vállalatoknak érdemes mérlegelniük, fix áras vagy indexált energiabeszerzési szerződést kötnek-e. A fix ár csökkenti a kockázatot, ugyanakkor korlátozza az alacsonyabb piaci árak kihasználását, míg az indexált konstrukció nagyobb kitettséget jelent, de a rugalmas fogyasztási profillal működő cégeknek előnyt adhat, különösen a napközbeni, nagyon alacsony vagy akár negatív áras időszakokban.

A fórumon az is elhangzik, hogy még energiaintenzív üzemekben is lehetnek olyan részfolyamatok, amelyeket olcsóbb időszakokra lehet áttenni. A kereskedelmi szerződések árazását az is befolyásolja, mekkora bizonytalanságot vállal át az energiakereskedő, ezért a pontosabb fogyasztástervezés, a szűkebb mennyiségi sáv és a folyamatos kommunikáció kedvezőbb feltételeket hozhat.

A saját célú energiatermelésnél a szakértők óvatosságot sürgetnek. A napelemes beruházások megtérülését szerintük nem lehet egyszerűen az átlagos beszerzési ár kiváltásával számolni, mert a termelés rendszerint azokban az órákban a legerősebb, amikor a piaci áramárak a legalacsonyabbak, és a túlméretezett rendszer nem feltétlenül teremt valódi értéket.

Versenyképességi nyomás és munkaerőpiaci alkalmazkodás

Az energiapiaci vitában a támogatási rendszer és a hálózatfejlesztés szerepe is előkerül. Felsmann Balázs szerint a vissza nem térítendő támogatások torzíthatják a beruházási döntéseket, miközben a nagyobb uniós forrásokat inkább hálózatfejlesztésre kellene fordítani, mert a hálózati korlátok számos vállalati beruházást akadályozhatnak; Nagy Zsuzsa ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a támogatások akkor hasznosak, ha tudatos fejlesztéseket és valós hatékonyságjavulást ösztönöznek.

Felsmann a magyar energiarendszer egyik fő versenyképességi problémájaként a lakossági és ipari fogyasztók közötti keresztfinanszírozást nevezi meg. Értelmezése szerint miközben a lakosság Európa legalacsonyabb áramtarifái közé tartozó árszinten fogyaszt, az ipari szektor a régiós átlagnál magasabb költségekkel szembesül, ami közvetlenül rontja a vállalatok helyzetét.

A rendezvény munkaerőpiaci kerekasztalán a résztvevők arról beszélnek, hogy Kelet-Magyarországon, különösen Debrecenben, látványosan élénkül a kereslet a dolgozók iránt, miközben a demográfiai szűkülés, a mobilitási korlátok és a megfelelő kompetenciák hiánya egyre nagyobb feszültséget okoz. A panel üzenete szerint a cégeknek a toborzás mellett legalább akkora hangsúlyt kell fektetniük a megtartásra, mert a fizikai dolgozóknál a bérkommunikáció és a mobilitás, a szellemi munkakörökben pedig a karrierút, a fejlődési lehetőség és a rugalmasabb munkavégzés válik meghatározóvá.

A résztvevők szerint a vállalatok, az oktatási intézmények és a városok együttműködése nélkül a régiós munkaerőpiaci feszültségek nem kezelhetők hatékonyan. A digitalizáció, az automatizáció és az AI alkalmazása eközben már nem opcionális elem, hanem olyan versenyképességi tényező, amely a működésben és a kompetenciaalapú kiválasztásban is gyors alkalmazkodást követel.

A Debrecen Economic Forumon elhangzottakról szóló korábbi írásunkban azt emeltük ki, hogy Debrecen következő növekedési hullámában a nagyvállalati beruházások mellett a helyi kkv-k megerősítése, a digitalizáció és az AI-fejlesztések felgyorsítása kerülhet fókuszba, miközben az uniós forrásokra való felkészülés versenyelőnyt adhat. Kitértünk arra is, hogy romló fizetési fegyelem és növekvő kkv-kockázatok mellett felértékelődhet a tudatos finanszírozási alkalmazkodás, a partnerkockázatok folyamatos monitorozása és a hatékonyságjavító beruházások tervezése.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?