Budapest új lakáspiacán 24 évnyi nettó bér kell egy átlagos új otthonhoz
A budapesti új építésű lakások piacán tovább romlik az átlagos kereső számára az elérhetőség, miközben a kínálat egyre inkább a kisebb alapterületű lakások felé tolódik. A fővárosi átlag szerint egy nettó mediánbért kereső vevőnek 24,4 év teljes jövedelmét kellene félretennie egy átlagos új lakás megvásárlásához, de a kerületek között ennél is nagyobb a különbség.
Kiemelések
- Budapesten egy átlagos új lakás megvásárlásához 24,4 évnyi teljes nettó mediánbér szükséges, a KSH 432 100 forintos havi adatával számolva.
- Júniusban a garzonok és egyszobás lakások aránya 12 százalékra nőtt, miközben a nagyobb, 4,5 szobás lakások részaránya 3 százalékra csökkent; az átlagos alapterület egy év alatt közel 9 százalékkal esett.
- A belvárosi kerületekben akár 68 évnyi bér kell egy új lakásra, míg a XXIII. kerületben 15,5 évvel a legalacsonyabb a belépési küszöb.
Kínálati szerkezet és árazási trendek
Portfolio.hu beszámolója szerint a budapesti új építésű kínálatban továbbra is az egy- és két hálószobás lakások adják a kínálat kétharmadát, ez a szerkezet hónapról hónapra alig változik. Júniusban ugyanakkor a garzonok és egyszobás lakások aránya már mintegy 12 százalékra emelkedik, ami meghaladja a megszokott 9-10 százalékos szintet.
Ezzel párhuzamosan a 4,5 szobánál nagyobb lakások aránya a kínálatban 3 százalékra csökken a jellemző 4-5 százalékról. Ez illeszkedik ahhoz a trendhez, hogy az átlagos hirdetett alapterület egy év alatt közel 9 százalékkal mérséklődik, miközben a nagyobb lakások nehezebben értékesíthető szegmensnek számítanak, hosszabb eladási idővel és szűkebb vevőkörrel.
Az árképzés a lakásméret szerint nem lineáris. A legkisebb lakásoknál továbbra is prémium látható, mert a kisebb alapterület könnyebb bérbeadhatóságot kínál, az erős befektetői kereslet pedig felfelé hajtja a négyzetméterárakat, különösen a drágább belvárosi lokációkban. A skála másik végén a 4,5 szobásnál nagyobb lakások 2,05 millió forintos négyzetméterárral jelennek meg, ami jellemzően prémium fejlesztéseket tükröz kiemelkedő elhelyezkedéssel és műszaki tartalommal.
Kerületi különbségek és megfizethetőségi nyomás
Az elemzés a KSH legfrissebb, 432 100 forintos havi nettó mediánbérével számol, és azt feltételezi, hogy a vásárló teljes jövedelmét félre tudja tenni. Ezen az alapon Budapesten átlagosan 24,4 évnyi teljes kereset szükséges egy átlagos új építésű lakás megvásárlásához.A kerületi adatok ennél jóval szélsőségesebb képet mutatnak. Az I. kerületben csaknem 68 év, a XII. kerületben csaknem 58 év szükséges, míg a II. és a VI. kerületben is csak nagyjából egy teljes munkával töltött életpálya végére gyűlhet össze az összeg. A külső pesti kerületekben a mutató 18 és 22 év között mozog, a XXIII. kerület pedig 15,5 évvel a fővárosi új építésű piac legalacsonyabb belépési pontját jelenti.
A fővárosi átlag mögött így két eltérő piac rajzolódik ki. Az egyik a belvárosi és budai prémiumszegmens, ahol egy átlagos kereső számára az új lakás megvásárlása érdemben nem reális, a másik pedig a külső kerületek köre, ahol a tulajdonszerzés még elérhetőbb marad, különösen hitel bevonásával.
Korábbi cikkünkben a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) kivezetéséhez kapcsolódó alaptörvény-módosítás alakulását tekintettük át. Bemutattuk, hogy a tervezett szabályok szerint a megszűnéskor nem automatikusan minden vagyon kerülne vissza az államhoz, hanem főként az, amit eredetileg az állam juttatott (valamint annak hozama). Arra is kitértünk, hogy a részletek későbbi törvényekben és egyedi eljárásokban dőlhetnek el, ami bizonytalanságot hagyhat a jogértelmezésben.
Legfrissebb Hungary hírek
- Forex
- Crypto