Budapest új lakáspiacán 24 évnyi nettó bér kell egy átlagos új otthonhoz

Budapest új lakáspiacán 24 évnyi nettó bér kell egy átlagos új otthonhoz
24 évnyi bér egy lakásért

A budapesti új építésű lakások piacán tovább romlik az átlagos kereső számára az elérhetőség, miközben a kínálat egyre inkább a kisebb alapterületű lakások felé tolódik. A fővárosi átlag szerint egy nettó mediánbért kereső vevőnek 24,4 év teljes jövedelmét kellene félretennie egy átlagos új lakás megvásárlásához, de a kerületek között ennél is nagyobb a különbség.

Kiemelések

  • Budapesten egy átlagos új lakás megvásárlásához 24,4 évnyi teljes nettó mediánbér szükséges, a KSH 432 100 forintos havi adatával számolva.
  • Júniusban a garzonok és egyszobás lakások aránya 12 százalékra nőtt, miközben a nagyobb, 4,5 szobás lakások részaránya 3 százalékra csökkent; az átlagos alapterület egy év alatt közel 9 százalékkal esett.
  • A belvárosi kerületekben akár 68 évnyi bér kell egy új lakásra, míg a XXIII. kerületben 15,5 évvel a legalacsonyabb a belépési küszöb.

Kínálati szerkezet és árazási trendek

Portfolio.hu beszámolója szerint a budapesti új építésű kínálatban továbbra is az egy- és két hálószobás lakások adják a kínálat kétharmadát, ez a szerkezet hónapról hónapra alig változik. Júniusban ugyanakkor a garzonok és egyszobás lakások aránya már mintegy 12 százalékra emelkedik, ami meghaladja a megszokott 9-10 százalékos szintet.

Ezzel párhuzamosan a 4,5 szobánál nagyobb lakások aránya a kínálatban 3 százalékra csökken a jellemző 4-5 százalékról. Ez illeszkedik ahhoz a trendhez, hogy az átlagos hirdetett alapterület egy év alatt közel 9 százalékkal mérséklődik, miközben a nagyobb lakások nehezebben értékesíthető szegmensnek számítanak, hosszabb eladási idővel és szűkebb vevőkörrel.

Az árképzés a lakásméret szerint nem lineáris. A legkisebb lakásoknál továbbra is prémium látható, mert a kisebb alapterület könnyebb bérbeadhatóságot kínál, az erős befektetői kereslet pedig felfelé hajtja a négyzetméterárakat, különösen a drágább belvárosi lokációkban. A skála másik végén a 4,5 szobásnál nagyobb lakások 2,05 millió forintos négyzetméterárral jelennek meg, ami jellemzően prémium fejlesztéseket tükröz kiemelkedő elhelyezkedéssel és műszaki tartalommal.

Kerületi különbségek és megfizethetőségi nyomás

Az elemzés a KSH legfrissebb, 432 100 forintos havi nettó mediánbérével számol, és azt feltételezi, hogy a vásárló teljes jövedelmét félre tudja tenni. Ezen az alapon Budapesten átlagosan 24,4 évnyi teljes kereset szükséges egy átlagos új építésű lakás megvásárlásához.

A kerületi adatok ennél jóval szélsőségesebb képet mutatnak. Az I. kerületben csaknem 68 év, a XII. kerületben csaknem 58 év szükséges, míg a II. és a VI. kerületben is csak nagyjából egy teljes munkával töltött életpálya végére gyűlhet össze az összeg. A külső pesti kerületekben a mutató 18 és 22 év között mozog, a XXIII. kerület pedig 15,5 évvel a fővárosi új építésű piac legalacsonyabb belépési pontját jelenti.

A fővárosi átlag mögött így két eltérő piac rajzolódik ki. Az egyik a belvárosi és budai prémiumszegmens, ahol egy átlagos kereső számára az új lakás megvásárlása érdemben nem reális, a másik pedig a külső kerületek köre, ahol a tulajdonszerzés még elérhetőbb marad, különösen hitel bevonásával.

Korábbi cikkünkben a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) kivezetéséhez kapcsolódó alaptörvény-módosítás alakulását tekintettük át. Bemutattuk, hogy a tervezett szabályok szerint a megszűnéskor nem automatikusan minden vagyon kerülne vissza az államhoz, hanem főként az, amit eredetileg az állam juttatott (valamint annak hozama). Arra is kitértünk, hogy a részletek későbbi törvényekben és egyedi eljárásokban dőlhetnek el, ami bizonytalanságot hagyhat a jogértelmezésben.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.