Magyar sertéságazat járványfékezést gyorsít egy agresszív vírus miatt

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Sertéságazat járványintézkedések

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptohírek

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozói hírek

Sholanke Dele

1 órával ezelőtt

Magyar sertéságazat járványfékezést gyorsít egy agresszív vírus miatt — Sertéságazat vészhelyzetben

A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében azonosított, vérzéses tünetekkel járó vírus gyorsan súlyos piaci és állategészségügyi kockázatot teremt a magyar sertéságazatban. A fertőzés megfékezése érdekében a hatóságok a fertőzött gazdaság tíz kilométeres körzetében a teljes vaddisznóállomány felszámolását tervezik, és szükség esetén a honvédség bevonása is szóba kerül.

Kiemelések

Agresszív vírus okozta sertésjárvány miatt a magyar kormány két hónapon belül kívánja felszámolni az elhullási válság közvetlen következményeit.
A járvány azonnali exportkockázatot jelent, Dél-Korea, Vietnám és Szerbia piacának elvesztésével heti kilencezer vágósertést kell belföldön értékesíteni.
Magyarország évi 400 ezer sertésnyi húst importál, de az államtitkár belföldi fogyasztás- és közétkeztetés-ösztönzéssel kívánja felszívni a hazai többletet.

Járványügyi lépések és két hónapos cél

A Portfolio.hu beszámolója szerint Búza László, az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium élelmiszergazdaságért, forgalmazásért és műveltségért felelős államtitkára csütörtökön Dabason, a Vitafort partnertalálkozóján azt mondta, hogy a kórokozót nagy valószínűséggel a helyi vaddisznók hurcolták be a telepekre, ahol napok alatt tömeges elhullást okozott.

A gyérítést elsősorban a vadásztársaságok végzik, de ha a munka nem halad megfelelő ütemben, a kormány a honvédséget is bevetheti. A cél a járvány közvetlen következményeinek felszámolása két hónapon belül, miközben a szakemberek szerint a válság két-nyolc héten belül rendezhető.

Exportkockázat és belföldi kereslet

A betegség megjelenése azonnali gazdasági károkat okoz, mert az ágazat a legfontosabb exportpiacok, köztük Dél-Korea, Vietnám és Szerbia elvesztésével néz szembe. Több ezer tonna úton lévő vagy már feldolgozott szállítmány sorsa vált bizonytalanná, emellett hetente kilencezer, eredetileg külföldre szánt vágósertésnek kell belföldön vevőt találni.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy Magyarország évente mintegy 400 ezer sertésnek megfelelő húst importál, mivel a vásárlók gyakran az olcsóbb külföldi terméket választják. Búza László szerint ha a következő két hónapban mindenki öt adaggal több magyar sertéshúst fogyaszt az importtermékek helyett, az már felszívná a belföldön rekedt többletet.

Jelentős tartalékot jelenthet a közétkeztetés is, ahol jelenleg a felhasznált hús 60 százaléka külföldről származik. Az államtitkár szerint indokolt a hazai alapanyagok arányának növelése, és az is elvárható lenne, hogy a tradicionális termékek, például a gyulai vagy a csabai kolbász, szintén magyar húsból készüljenek.

Korábbi cikkünkben a magyar élelmiszeripart sújtó munkaerőhiányról írtunk, amely már a nagy beruházások megvalósítását is veszélyezteti. Bemutattuk, hogy a Master Good szerint vendégmunkások nélkül akár egy több száz milliárd forintos fejlesztési program is elmaradhat, miközben a szigorodó szabályozás tovább szűkítheti a vállalatok mozgásterét. A téma rávilágít arra is, hogy a kapacitások fenntartása és bővítése a szektorban nemcsak termelési, hanem versenyképességi kérdés.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?