Master Good külföldi munkaerő nélkül leállíthatja 350 milliárd forintos gyárfejlesztését Magyarországon

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Master Good gyárfejlesztés veszélyben

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptohírek

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozói hírek

Sholanke Dele

9 órával ezelőtt

Master Good külföldi munkaerő nélkül leállíthatja 350 milliárd forintos gyárfejlesztését Magyarországon — Master Good fejlesztés veszélyben

A magyar élelmiszeripar munkaerőhiánya a nagy beruházások megvalósítását is veszélyezteti, miközben a vállalatok szerint a hazai kínálat már nem fedezi a fizikai állomány iránti igényt. A Master Good vezetése azt mondja, a következő öt évre tervezett termelésbővítéshez 3.000 új dolgozóra van szükség, és ennek egy részét Magyarországon nem látja elérhetőnek.

Kiemelések

Master Good Csoport a külföldi munkaerő hiánya miatt leállíthatja a 120 milliárd forintos új gyárépítést és a teljes, 350 milliárd forintos 5 éves fejlesztési programot Magyarországon.
A gyártásbővítéshez legalább 3.000 új dolgozóra van szükség, de az automatizált élelmiszeripari termelésben nem találnak elég hazai fizikai munkavállalót Észak-Magyarországon.
Az új kormányzati szabályok a vendégmunkások behozatalára szigorodnak, miközben a Master Good munkavállalóinak 15%-a, vagyis 580 fő, már külföldi, főként exporthoz kötődő termelésben.

Beruházási terv és munkaerőigény

A Portfolio.hu beszámolója szerint Bárány László, a Master Good Csoport ügyvezető igazgatója a Humán Versenyképességi Executive Business Summit 2026 konferencián arról beszél, hogy vendégmunkások nélkül a társaság nem tudja megvalósítani következő nagy gyárépítési programját Magyarországon.

A cégvezető szerint a vállalat most egy olyan, ötéves fejlesztési szakaszba lép, amelynek célja a termelés megduplázása. Elmondása alapján ehhez legalább 3.000 új munkavállalóra lesz szükség, és ezen belül a fizikai, betanított állomány egy részére nem találnak elegendő hazai jelentkezőt.

Bárány László azt is hangsúlyozza, hogy a modern élelmiszeripari termelés erősen automatizált, a gyárak robotokkal és automata berendezésekkel működnek, de a fizikai dolgozók szerepe így sem váltható ki teljesen. Szerinte az agrár-élelmiszeripar jelenleg nem működtethető betanított munkások nélkül, miközben Észak-Magyarországon sem lát rendelkezésre álló hazai munkaerőt ezekhez az üzemekhez.

A vállalatvezető azt mondja, ha nem tudnak külföldről munkaerőt behozni, akkor a 120 milliárd forintos gyárat nem építik meg, a kapcsolódó integrációval együtt pedig a teljes, 350 milliárd forintos ötéves beruházási csomag is elmaradhat Magyarországon. Hozzáteszi, hogy az új szabályozási környezet miatt még a magyarországi termelés visszafogása is felmerülhet.

Szabályozási vita és gazdasági hatás

Bárány László a konferencián azt is kifogásolja, hogy a vendégmunkások behozatalát érintő új kormányzati szabályok kialakításakor a piaci szereplőket nem kérdezik meg. Azt mondja, a vállalatok a reálgazdaságból élnek, termékeik 75%-a exportra megy, ezért a munkaerő biztosítása nemcsak vállalati, hanem országos növekedési kérdés is.

A vezető felidézi, hogy a kisvárdai gyárban 2008 és 2010 között még 100-120 ember állt sorban munkáért, ám 2015 és 2017 körül ezek a jelentkezők eltűntek a piacról. Elmondása szerint 2019 környékén már külföld felé kellett nyitniuk, a Fülöp-szigetekről történő toborzás engedélyezése pedig akkor mintegy egy évig tartott.

A korábbi vietnámi tapasztalatok alapján a csoport már látta, hogy a külföldi dolgozók gyorsan enyhíthetik a tartós munkaerőhiányt. Bárány szerint a teljes cégcsoport közel 4.000 munkavállalót foglalkoztat, közülük 580 külföldi.

A konferencia társszervezője, a Prohuman részéről Zakor Sándor is arról beszél a lapnak adott interjúban, hogy az új szabályozás elsősorban az ügyfélkört érintheti érzékenyen, különösen a magyar kkv-szektort. Szerinte az átmeneti időszakban konstruktív egyeztetésre lenne szükség a politika, a gazdasági szereplők és a szakma között.

Korábbi cikkünkben a Prohuman értékelése alapján azt jártuk körül, hogy a magyar növekedési modell az egyre élesebb munkaerőhiány és a képzési rendszer lemaradása miatt kifulladóban van, miközben a modern ipari beruházások digitális kompetenciákat igényelnek. A megszólalók arra is figyelmeztettek, hogy a harmadik országbeli vendégmunkásokra vonatkozó szigorítások különösen a hazai kkv-kat hozhatják nehéz helyzetbe, és a túl gyors, egyeztetés nélküli szabályozás sokkot okozhat a vállalatok működésében.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?