Magyarország vezeti a kínai működőtőke-beáramlást Európában

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Magyarország vezet a kínai tőkében

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptohírek

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozói hírek

Ciaran Ryan

8 órával ezelőtt

Magyarország vezeti a kínai működőtőke-beáramlást Európában — Magyarország élen Kínából

A kínai működőtőke-befektetések Európában 2025-ben tovább nőttek, miközben az EU stratégiai ágazatokban egyre óvatosabban viszonyul a kínai tőkéhez. Magyarország ebben a környezetben is a legnagyobb befogadó maradt, főként az elektromosjármű- és akkumulátoripari projekteknek köszönhetően.

Kiemelések

A MERICS és a Rhodium Group szerint a kínai működőtőke-beáramlás az EU-ban és az UK-ban 2025-ben 67 százalékkal, 16,8 milliárd euróra nő 2024-hez képest.
Magyarország 3,9 milliárd euróval marad a legnagyobb kínai tőkebefogadó 2025-ben, ebből 3,8 milliárd euró az elektromosjármű-ellátási lánchoz kötődik.
Magyarország részesedése az európai kínai FDI-ból 32 százalékról 23 százalékra csökken, miközben a tőke földrajzilag diverzifikáltabbá válik Európában.

Kínai tőkebeáramlás és a 2025-ös európai trendek

Mint arról a Portfolio beszámolt, a MERICS és a Rhodium Group 2025-öt vizsgáló jelentése szerint a kínai közvetlen befektetések az EU-t és a UK-t is beleértve 67 százalékkal, 16,8 milliárd euróra emelkednek 2024-hez képest. Ez a második egymást követő éves növekedés, ami azt jelzi, hogy a kínai vállalatok a korábbi visszaesés után ismét aktívabban fordulnak Európa felé.

A növekedés szerkezete ugyanakkor eltér a 2010-es évek beruházási hullámától. A fúziók és felvásárlások volumene 89 százalékkal, 7,9 milliárd euróra nő, míg a zöldmezős beruházások rekordszintű, 8,9 milliárd eurós értéket érnek el, és továbbra is a kínai FDI fő csatornáját adják.

Az autóipar 2025-ben is a legnagyobb kedvezményezett marad 7,6 milliárd euróval, ami a teljes kínai európai befektetés 45 százaléka. Ezen belül az elektromos járművek ellátási lánca dominál, az autóipari beruházások 93 százalékát adva.

Ugyanakkor a jövőbeli lendület lassulására is vannak jelek. Az újonnan bejelentett zöldmezős projektek értéke 5,2 milliárd euróra csökken, ami elmarad a 2024-es szinttől, és jóval alacsonyabb a 2023-ban bejelentett 16,9 milliárd eurónál, miközben a geopolitikai feszültségek, a szigorúbb szabályozói ellenőrzés és a változó elektromosjármű-kereslet bizonytalanabbá teszik az európai befektetési környezetet.

Ennek egyik következménye, hogy Kína egyre inkább az exportra támaszkodhat az európai gyártás helyett. A Kínából Európába irányuló export 2025-ben is erősen nő az akkumulátorok, az autóipari termékek és a szélerőmű-berendezések esetében, ami Brüsszel számára egyszerre jelent iparpolitikai lehetőséget és stratégiai kockázatot.

Magyarország szerepe és a koncentráció kockázatai

Magyarország 2025-ben is a legnagyobb kínai működőtőke-befogadó Európában, a beáramló összeg 3,9 milliárd euróra nő a 2024-es 3,2 milliárd euróról. Ennek döntő része, 3,8 milliárd euró, az elektromos járművek ellátási láncához kapcsolódik.

Az Európában futó 10 legnagyobb kínai projekt közül három Magyarországon zajlik, köztük a CATL debreceni, a BYD szegedi és a Sunwoda Electronic nyíregyházi beruházása. Ez megerősíti, hogy az ország a kínai elektromosautó-ipari projektek egyik legfontosabb európai célpontja marad.

Magyarország részesedése azonban a teljes európai kínai befektetésen belül 32 százalékról 23 százalékra csökken 2024 és 2025 között, ami arra utal, hogy a kínai tőke földrajzilag diverzifikáltabbá válik Európában. Németország, Franciaország és Spanyolország közben nagyobb súlyt kap, miközben 2025-ben már nem jelennek meg új, milliárd eurós kínai beruházási bejelentések Magyarországon.

A magyar modell legnagyobb kockázata az erős ágazati koncentráció. Az akkumulátor- és elektromosjármű-ipar iránti kereslet ingadozása, az EU növekvő vizsgálatai, valamint az a kérdés, hogy a gyártáson túl kutatás-fejlesztés és beszállítói hozzáadott érték is megjelenik-e helyben, hosszabb távon meghatározza, mennyit profitál a magyar gazdaság ebből a beruházási hullámból.

Korábbi cikkünkben a külgazdasági intézmények teljes körű átvilágításáról írtunk, amely az EXIM Magyarország, a HEPA és a HIPA működését is érinti. Bemutattuk, hogy a független szakértői vizsgálat a belső folyamatokra, az irányítási struktúrára és a szerződésekre fókuszál, különös tekintettel a közpénzek felhasználásának hatékonyságára. Az átvilágítás kimenete szervezeti és működési változtatásokat hozhat, ami közvetlenül hat a tőkebevonzásra és így a most tárgyalt, kínai befektetési hullám hazai hasznosulására is.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?