Magyarország áramimportja 13 éves mélypontra csökken, az energiaimport-függőség mégis emelkedik
A magyar energiapiac 2025-ben egyszerre mutat javulást a villamosenergia-ellátásban és romlást a teljes energiafüggőségben. Miközben a belföldi áramtermelés bővülése érdemben visszaszorítja az importot, a földgázfelhasználás és a gázimport növekedése felfelé húzza az ország összesített energiaimport-kitettségét.
Kiemelések
- A nettó áramimport aránya 2025-ben 18,5%-ra csökken Magyarországon, 13 éves mélypontot elérve a villamosenergia-termelés 4,6%-os növekedése mellett.
- A megújuló energiaforrások részaránya a bruttó villamosenergia-fogyasztásban 24,1%-ról 28,3%-ra emelkedik, a napenergia termelése 16,5%-kal, a biomassza 38%-kal bővül.
- A földgáz felhasználása 5,4%-kal nő, az importfüggőség 9,3 százalékponttal 75%-ra emelkedik, ami az országos energiaimport-függőséget 50,9%-ra tolja.
2025-ös áramtermelési fordulat és zöldebb mix
A MEKH legfrissebb 2025-ös energiastatisztikai riportja alapján a bruttó villamosenergia-termelés 4,6%-kal, 39 723 GWh-ra nő 2025-ben, miközben a hazai összes felhasználás lényegében stagnál 48 720 GWh-n. Ennek nyomán a többlettermelés nem többletfogyasztást szolgál ki, hanem importot vált ki, így a nettó áramimport aránya a hazai felhasználáson belül 18,5%-ra csökken, ami 13 éve nem volt ilyen alacsony szint.A termelési szerkezet közben tovább tolódik a karbonsemleges irányba. A megtermelt villamos energia 40,5%-a nukleáris, 35,1%-a megújuló, 23,3%-a pedig fosszilis forrásból származik, így a fosszilis termelés részesedése éves alapon 3,9%-kal mérséklődik.
A megújuló oldalon a napenergia marad a fő hajtóerő, termelése 16,5%-kal nő, miközben a beépített naperőművi teljesítőképesség 2025 végére meghaladja a 8 GW-ot. A megújuló árammixen belül a napenergia súlya már 76,9%, a biomassza-alapú termelés pedig 38%-os ugrással 14%-os részarányt ér el, miközben a vízerőművek és a biogázüzemek is bővülnek.
Ezzel párhuzamosan a megújuló áram részaránya a bruttó végső villamosenergia-fogyasztásban egy év alatt 24,1%-ról 28,3%-ra emelkedik. A szélerőművek ugyanakkor kilógnak a trendből, mivel termelésük 11,2%-kal visszaesik, és a hazai megújuló mixben továbbra is csak 4,2%-os súlyt képviselnek.
Földgáz húzza fel az országos energiafüggőséget
Az energiamérleg tágabb képe már kevésbé kedvező, mert a primer belföldi felhasználás a korábbi csökkenő évek után 1,1%-kal, 1 020 926 TJ-ra nő. A bővülés legnagyobb részét a földgáz adja, amelynek felhasználása 5,4%-kal emelkedik, részben azért, mert a fűtési napfokszám 11,6%-kal magasabb az előző évinél, vagyis a hidegebb szezon érdemben növeli a keresletet.A többletigény az importadatokban is megjelenik: a nettó földgázimport energiamennyiségben 20,3%-kal nő, 234 687 TJ-ra. A földgáz importfüggősége így 9,3 százalékponttal 75%-ra emelkedik, az ország teljes energiaimport-függősége pedig a 2024-es 48,7%-ról 50,9%-ra nő.
A fosszilis oldalon közben a szén szerepe tovább zsugorodik. A lignittermelés 44%-kal esik, a szén és széntermékek felhasználása 42,1%-kal csökken, így a szén már csak a bruttó villamosenergia-termelés 3,2%-át adja.
A 2025-ös adatok ezért két eltérő irányú folyamatot jeleznek a magyar energiaszektorban. A villamosenergia-rendszer gyorsan zöldül és importot vált ki, de a fűtésben és a primer energiamérlegben továbbra is erős a földgáz súlya, ezért az energiafüggetlenség és a dekarbonizáció összgazdasági szinten csak részben valósul meg.
Korábbi cikkünkben a magyarországi napelemes kapacitás gyors bővülését és az ebből fakadó rendszerkihívásokat vettük át. Azt emeltük ki, hogy a megújuló termelés látványos növekedése mellett egyre inkább a hálózati integráció, a tárolás és a rugalmasság, valamint az energiaközösségek terjedése válik kulcskérdéssé, miközben a megújulók részaránya a teljes végső energiafogyasztásban továbbra is jóval alacsonyabb, mint a termelésben.
Legfrissebb Natural Gas hírek
- Forex
- Crypto