Magyarország fenntartja elutasítását az uniós migrációs paktummal szemben

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Magyarország elutasítja migrációs paktumot

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptohírek

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozói hírek

Központi bankokról szóló hírek

Ciaran Ryan

12 órával ezelőtt

Magyarország fenntartja elutasítását az uniós migrációs paktummal szemben — Magyarország elutasítja paktumot

A magyar kormány változatlanul nem készít nemzeti végrehajtási tervet az Európai Unió migrációs paktumához, és jelenlegi álláspontja szerint később sem nyújt be ilyet. Ez a kabinet és az uniós intézmények közötti egyik fontos politikai ütközőpont marad, miközben a paktum végrehajtásáról és a kapcsolódó biztonsági kérdésekről is folynak egyeztetések.

Kiemelések

Magyarország továbbra is elutasítja az uniós migrációs paktumot, nem készít nemzeti végrehajtási tervet, kizárólag technikai segítségnyújtást tart elfogadhatónak.
2024-ben 565 ezer, 2025-ben 619 ezer rövid távú schengeni vízum kiadását tervezik orosz állampolgároknak, amit több tagállam biztonsági kockázatnak minősít.
Szomáliából érkező illegális migráció miatt támogatják a vízumkorlátozások szigorítását, mivel a szomáliai fél csak 3 százalékát fogadja vissza a kitoloncoltaknak.

Luxemburgi egyeztetések és magyar álláspont

Az Portfolio és az MTI beszámolója szerint Pósfai Gábor belügyminiszter az Országgyűlés európai ügyek bizottságának hétfői ülésén arról tájékoztatja a képviselőket, hogy Magyarország nem hajtja végre az uniós migrációs paktumot, ezért nem is készített nemzeti végrehajtási tervet. A miniszter az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának luxemburgi üléséről számol be, ahol a tagállamok közötti szolidaritási mechanizmusok is napirenden vannak.

A migrációs paktum három lehetőséget kínál a tagállamoknak, a menedékkérők kvóta szerinti átvételét, a pénzügyi hozzájárulást és a technikai segítségnyújtást. Magyarország ezek közül kizárólag az utóbbit tartja elfogadhatónak, és azt is csak az érintett, migrációs nyomás alatt álló tagállam beleegyezésével. Pósfai szerint a tanácskozáson több kétoldalú és informális egyeztetés zajlik, de konkrét megállapodás nem születik.

Az ügy belpolitikai jelentőségét növeli, hogy Magyar Péter június elején a Parlamentben arról beszél, az új szabályozás több ponton szigorúbb a korábbi uniós migrációs politikánál, és bizonyos elemei közelebb állnak a korábbi magyar követelésekhez. A kormány ugyanakkor továbbra is elutasítja a kötelező kvótákat és a paktum jelenlegi formáját, miközben a Fidesz és a KDNP az új kormány megalakulása óta azt állítja, hogy a Tisza hallgatólagosan elfogadta a végrehajtást az uniós források felszabadításáért cserébe. A múlt héten benyújtott, a 10 milliárd eurónyi RRF-forrás lehívásához szükséges törvényjavaslatok erre nem tartalmaznak utalást, és Magyar Péter a Portfolio-nak is azt mondja, ez nem képezi részét a tárgyalásoknak.

Schengeni, ukrán és orosz biztonsági kérdések

A luxemburgi találkozón a magyar belügyminiszter az osztrák kollégájával is egyeztet, és a felek egyetértenek abban, hogy a belső schengeni határellenőrzések tartós fenntartása nem ideális megoldás. Ennek alternatívájaként felvetik, hogy a jövőben a közvetlen határellenőrzést fokozatosan a határrégiókban végzett összehangolt rendészeti ellenőrzés válthatja fel.

Az ülésen szó esik az ukrán állampolgárok átmeneti védelméről is. Ukrajna azt javasolja, hogy azokban a tagállamokban, ahol sok százezer vagy akár több mint félmillió ukrán menekült él, a hadköteles korú férfiak esetében ne hosszabbítsák meg a védelmet, ezt azonban a magyar kormány ellenzi, és Bóka János is támogatja ezt az álláspontot.

Napirendre kerül az orosz hibrid fenyegetés és a vízumkódex felülvizsgálata is, mert több tagállam szerint nő az orosz turistavízumok száma. A tanácskozáson elhangzik, hogy 2024-ben 565 ezer, 2025-ben pedig 619 ezer rövid távú schengeni vízumot adnak ki orosz állampolgároknak, amit több ország intő jelnek tekint biztonsági kockázatok miatt.

A megbeszéléseken külön problémaként jelenik meg a Szomáliából érkező illegális migráció is, mivel a szomáliai fél a visszatoloncoltaknak csak 3 százalékát hajlandó visszafogadni. Emiatt támogatást kap a vízumkorlátozások szigorúbb alkalmazása és az is, hogy az EU a pénzügyi támogatás mértékét a visszafogadási együttműködéshez kösse. Magyarország álláspontja szerint a migrációs kihívásokat az unión kívül, a kibocsátó vagy tranzitországokhoz közel kell kezelni.

A vitnyédi menekülttábor előkészítéséről szóló korábbi cikkünkben azt jártuk körül, hogy Magyar Péter szerint az előző kabinet a nyilvános elutasítás mellett a háttérben egy, menedékkérők elhelyezésére alkalmas tábor fejlesztését készítette elő. A beszámoló kitért az EU-bírósági ítélet utáni megfelelési kényszerre, a brüsszeli egyeztetésekre, valamint a beruházás feltételezett költségeire és belpolitikai következményeire is.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?