Magyarország élelmiszerimportja nőtt, az agrárium szerkezeti átalakítása kerül előtérbe
Az elmúlt öt évben érezhetően nőtt a külföldi élelmiszerek aránya a magyarországi kereskedelmi láncok polcain, ami a hazai élelmiszer-gazdaság versenyképességi problémáira irányítja a figyelmet. A 2021 és 2025 közötti adatok alapján különösen a hús-, tejipari és tojástermékek behozatala bővült, miközben a kormányzat továbbra sem döntött az árrésstop kivezetéséről.
Kiemelések
- 2021 és 2025 között a külföldről származó húskészítmények importja közel 70 százalékkal, míg a tejtermékeké és tojásé 95 százalékkal nő.
- Az élő állatok importértéke 79,3 milliárd forintról 100,7 milliárd forintra, hús- és húskészítményeké 265,9 milliárd forintról 444,7 milliárd forintra, tejtermékeké és tojásé 188,4 milliárd forintról 366,6 milliárd forintra emelkedik.
- Az árrésstop kivezetéséről továbbra sincs döntés, miközben az ágazat egyszerre több válsághelyzettel és a hazai feldolgozottsági szint növelésének igényével küzd.
Importtrendek és feldolgozottsági gondok
A Portfolio-nak nyilatkozva Búza László, az élelmiszergazdaságért, -forgalmazásért és -műveltségért felelős államtitkár arról beszél, hogy a korábbi élelmiszer-politikai intézkedések, köztük az árstopok és az árrésstop sem állították meg az import élelmiszerek térnyerését. Az államtitkár a Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva azt mondja, hogy 2021 és 2025 között jelentősen emelkedik a külföldről érkező élelmiszerek aránya.A húskészítmények és egyes állati eredetű termékek esetében közel 70 százalékos növekedés látható az importban, míg a tejipari termékek és a tojás esetében 95 százalékos bővülés következik be. A KSH adatai szerint az élő állatok importja 79,3 milliárd forintról 100,7 milliárd forintra nő 2021 és 2025 között, a hús és húskészítmények behozatali értéke pedig 265,9 milliárd forintról 444,7 milliárd forintra emelkedik. A tejtermékek és tojás importja ugyanebben az időszakban 188,4 milliárd forintról 366,6 milliárd forintra bővül.
Búza László szerint a magyar agrár- és élelmiszer-gazdaság alapvető problémája, hogy az ország főként nyers mezőgazdasági alapanyagokat exportál, miközben a magasabb hozzáadott értékű feldolgozott termékekből importra szorul. Példaként említi, hogy Magyarország nyers tejet szállít a környező országokba, majd később feldolgozott tejtermékeket vásárol vissza külföldről, ami a hazai élelmiszeripar feldolgozottsági szintjének erősítését teszi szükségessé.
Árrésstop és ágazati válságkezelés
Az államtitkár közlése szerint egyelőre nincs döntés az árrésstop kivezetésének időpontjáról. A kérdést a pénzügyi kormányzat kezeli, miközben folyamatos egyeztetések zajlanak arról, milyen feltételek mellett lehet megszüntetni az intézkedést.A tárca jelenleg több párhuzamos válsághelyzettel is foglalkozik, köztük az afrikai sertéspestissel, egy baromfi-vágóhidat érintő tűzesettel, valamint a nyerstej-export nehézségeivel. Búza László a Tranzit-Food Kft. nemrég átadott nyírbátori üzemének leégését is az ágazatot terhelő problémák között említi.
A kormányzat az élelmiszerlánc minden szereplőjének, az előállítóknak, a forgalmazóknak és a fogyasztóknak a felelősségéről folytat párbeszédet. Az államtitkár szerint a cél egy olyan új megközelítés kialakítása, amely nem kizárólag központi beavatkozásokra épül, hanem az ágazati szereplők együttműködésére is.
Korábbi cikkünkben a Lidl Magyarország hazai görögdinnyeszezonra való átállásáról írtunk: június 24-től fokozatosan az import helyett magyar dinnyével tölti fel üzleteit. Bemutattuk a lánc értékesítési és exportvolumenét, valamint azt is, hogy a hazai beszállítói programon keresztül egyre több magyar termék jut el külföldi piacokra, ami közvetlenül kapcsolódik az importkitettség és a hazai agrár-élelmiszeripar megerősítésének kérdéséhez.
Legfrissebb Hungary hírek
- Forex
- Crypto