OKSZ az árrésstop kivezetését sürgeti a hazai kiskereskedelemben
A magyar kiskereskedelemben a beruházási kedv érdemben visszaesik, miközben az ágazati szereplők szerint a korábbi szabályozói beavatkozások továbbra is nyomást gyakorolnak a piacra. Az OKSZ úgy látja, hogy a csökkenő élelmiszerárak mellett most adódik kedvező lehetőség az árrésstop megszüntetésére, miközben a szektor a technológiai átállást is egyre sürgetőbbnek tartja.
Kiemelések
- Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint a jelenlegi árstop, plázastop és különadók elriasztják a beruházásokat, és megterhelik a piac szereplőit.
- Mínusz 2,5 százalékos élelmiszer-infláció mellett az OKSZ az árrésstop haladéktalan kivezetését és a piaci versenyt ösztönző szabályozást javasolja.
- Az első magyar hibrid boltban az önkiszolgáló időszakban az átlagos kosárérték 22 százalékkal magasabb, a 24 órás nyitvatartás pedig 24 százalékos többletbevételt eredményezett.
Szabályozási fordulatot sürget az ágazat
A Portfolio tudósítása szerint Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a siófoki XIII. Laurel Retail Konferencián arról beszél, hogy a hazai kiskereskedelmet kedvezőtlenül érintik az elmúlt időszak gazdaságpolitikai döntései, köztük a plázastop, a különadók és az árstop. A szervezet álláspontja szerint ezek a lépések lényegében eltüntetik a beruházási kedvet a szektorban.Kozák Tamás azt mondja, a döntéshozók nyitottak a versenyromboló szabályozások kivezetésére, és a párbeszéd is folyik, ugyanakkor a pontos dátum továbbra is kérdéses. Az OKSZ szerint a halogatás komoly terhet jelent a vásárlóknak, a kereskedőknek és a gyártóknak is.
A főtitkár szerint az élelmiszer-infláció jelenleg mínusz 2,5 százalékon áll, vagyis az árak csökkennek, ezért ez lehet a legkedvezőbb időszak az árrésstop megszüntetésére. A szakmai szervezet a korlátozások helyett a piaci versenyt erősítő jogszabályi környezetet, a digitális átállás hatékony támogatását és az élelmiszer-ellátási láncon belüli szorosabb együttműködést szorgalmazza.
Automatizáció növeli a bolti bevételeket
A konferencia résztvevői szerint a kiskereskedelem jövőjét meghatározó technológiai váltás elkerülhetetlen. Bessenyei Attila, a Laurel Kft. ügyvezetője úgy fogalmaz, hogy a mai üzletek már nem pusztán eladóterek, hanem rendeléskiszolgáló pontok, helyi logisztikai egységek és valós idejű adatforrások is.Az előadás szerint a hagyományos, sokszor táblázatkezelőkre és kézi vezérlésre épülő adminisztráció túl lassú, és nem képes hatékonyan megelőzni a készlethiányt vagy a túlkészletezésből adódó veszteségeket. A megoldást a mesterséges intelligenciával támogatott, egyetlen platformon futó hálózatirányítás jelentheti, amely gyorsítja a döntéshozatalt.
A modernizáció egyik hazai példájaként a konferencián bemutatják az első magyar hibrid boltot. A szegedi egység a normál nyitvatartási időn túl teljesen automatizáltan, személyzet nélkül működik, és Kiss Krisztina, a Coop Szeged Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint az elmúlt egy évben több mint 27 ezren vásárolnak az önkiszolgáló időszakban.
A cég adatai alapján a 24 órás nyitvatartás csaknem 24 százalékos többletbevételt hoz, miközben a személyzet nélküli idősávban az átlagos kosárérték mintegy 22 százalékkal magasabb a hagyományos nyitvatartás alatt mértnél. A tavaszi ünnepnapok alatt, amikor az üzlet egész nap személyzet nélkül üzemel, 44 százalékos bevételnövekedést érnek el, ezért a vállalat már a technológia további kiterjesztését mérlegeli kisebb és nagyobb üzletekben is.
Korábbi cikkünkben a mesterséges intelligencia magyar gazdaságra gyakorolt potenciális hatásait vettük sorra, kiemelve, hogy az AI nemcsak hatékonyságot javíthat, hanem új üzleti modellek alapja is lehet. Írásunk arra is rámutatott, hogy a szélesebb körű AI-hasznosítást jelenleg többek között a készség- és infrastruktúrahiány, valamint a gyengébb innovációs ökoszisztéma fékezi, miközben az operatív és ügyfélkiszolgálási területeken jelentős termelékenységi tartalékok nyílhatnak meg.
Legfrissebb Hungary hírek
- Forex
- Crypto