Magyarország növekedési tartalékát a kormányzás minősége befolyásolhatja

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Magyar növekedési tartalék és kormányzás

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozó hatóságok

Központi bankok

Dan Blystone

1 órával ezelőtt

Magyarország növekedési tartalékát a kormányzás minősége befolyásolhatja — Növekedés kulcsa: kormányzás

A vállalati beruházások, a kapacitásbővítés és a hosszabb távú fejlesztések esélyét közvetlenül alakítja, mennyire kiszámítható a szabályozási és intézményi környezet Magyarországon. Az Európai Bizottság friss elemzése szerint a kormányzati hatékonyság és a jogállamiság javulása 15 éves távon érdemben emelheti az egy főre jutó GDP szintjét, ami a felzárkózó gazdaságoknál különösen nagy súlyú tényező.

Kiemelések

Az Európai Bizottság elemzése szerint egy szórásegységnyi javulás a kormányzati hatékonyságban 29 százalékkal, a jogállamiságban 30 százalékkal emelheti az egy főre jutó GDP-t 15 éves távon.
Magyarország 2022 és 2024 között a kormányzás hat fő dimenziójából négyben romlást mutat, így a politikai stabilitás, kormányzati hatékonyság, jogállamiság, elszámoltathatóság gyengül, a GDP 2023-ban 0,8 százalékkal csökkent, 2024-ben csak 0,7 százalékkal nőhet.
A régiós felzárkózás szinte teljes egészében a kormányzási minőség javulásának tulajdonítható, miközben a fejlett, régi uniós tagállamok relatív lemaradása részben a politikai stabilitás és kormányzati hatékonyság gyengüléséből fakad.

Bizottsági elemzés a növekedési csatornákról

A Portfolio ismertetése szerint az Európai Bizottság a Világbank Worldwide Governance Indicators adatbázisára építve azt vizsgálja, milyen GDP-hatása van annak, ha egy ország kormányzási minősége javul vagy romlik. A kutatás száz ország adatait használja, az alacsony jövedelmű államokat és az autoriter rezsimeket kizárva, és hat dimenzióban méri a kormányzás minőségét, köztük a korrupció kontrollját, a kormányzati hatékonyságot, a jogállamiságot és a szabályozási minőséget.

A bizottsági számítások szerint 15 éves horizonton a kormányzati hatékonyság és a jogállamiság mutatja a legerősebb növekedési hatást. Egy szórásegységnyi javulás a kormányzati hatékonyságban körülbelül 29 százalékkal, a jogállamiságban pedig mintegy 30 százalékkal emeli az egy főre jutó GDP-t, míg a korrupció kontrolljának javulása nagyjából 20 százalékos többlettel járhat.

A jelentés szerint a szabályozási minőség és a politikai stabilitás inkább GDP-szintemelkedést okoz, mintsem tartósan gyorsabb növekedést. Az előbbi összesen körülbelül 19 százalékos, az utóbbi 13 százalékos egy főre jutó GDP-emelkedéssel járhat, de a hatás 8-9 év után stabilizálódik.

Magyar és regionális következmények

Magyarország külön országprofilként nem szerepel a bizottsági jelentésben, hanem a 2004-ben vagy azután csatlakozott uniós tagállamok csoportjában jelenik meg. Ennél a körnél az egy főre jutó GDP 1996 és 2023 között a világátlagnál gyorsabban nő, és a tanulmány a kormányzási változások kumulatív hozzájárulását 0,13 logpontra becsüli, ami nagyságrendileg 14 százalékos GDP-szintkülönbségnek felel meg a változatlan pályához képest.

A Portfolio a Világbank 2025-ös módszertani revízióval újraszámolt adatai alapján azt írja, hogy 2022 és 2024 között Magyarország a hat fő dimenzióból négyben romlást mutat. A politikai stabilitás, a kormányzati hatékonyság, a jogállamiság, valamint az elszámoltathatóság és véleménynyilvánítás mutatója gyengül, miközben a korrupciókontroll lényegében stagnál, és csak a szabályozási minőség javul.

A cikk szerint ez nem bizonyít önmagában közvetlen oksági kapcsolatot a növekedési adatokkal, de a reálgazdasági folyamatokban látható a mechanizmus. Magyarország GDP-je a 2022-es 4,2 százalékos növekedés után 2023-ban 0,8 százalékkal csökken, 2024-ben pedig 0,7 százalékkal bővül, miközben a bruttó állóeszköz-felhalmozás 2023-ban 7,7 százalékkal, 2024-ben további 11,1 százalékkal esik vissza.

A régiós összevetésben a Bizottság feltörekvő Európában még erősebb kormányzási hatást azonosít. A jelentés értelmezése szerint ebben a térségben a felzárkózás lényegében teljes egészében visszavezethető a kormányzási javulásra, míg a régi uniós tagállamoknál inkább relatív lemaradás látszik, részben a politikai stabilitás és a kormányzati hatékonyság gyengülése miatt.

Korábbi cikkünkben az Országgyűlés elé kerülő, EU-forrásokhoz kapcsolódó jogállamisági és korrupcióellenes javaslatcsomagot tekintettük át, amely a vagyonnyilatkozati rendszert, az Integritás Hatóság jogosítványait, valamint a közbeszerzési és közadat-nyilvánossági szabályokat is módosítaná. Emellett bemutattuk a pénzügyi szektort érintő uniós jogharmonizációs lépéseket és a magyar–szlovák megállapodás tervezett módosítását is, amely a Százhalombatta–Ipolyság/Šahy közötti dízel- és benzinvezeték jogi keretét alapozná meg.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?