Budapest pénzügyi terhei nőnek a 7,5 milliárd forintos állami inkasszó után

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Budapest pénzügyi terhei nőnek

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Dan Blystone

6 órával ezelőtt

Budapest pénzügyi terhei nőnek a 7,5 milliárd forintos állami inkasszó után — Nőnek Budapest terhei

Budapest likviditási helyzete tovább romlik, miután a Magyar Államkincstár 7,5 milliárd forintot emel le a főváros számlájáról egy korábbi szolidaritási hozzájárulási kötelezettség miatt. A levonás azért különösen érzékeny, mert a város tájékoztatása szerint az idei elvonásokkal és visszatartott támogatásokkal együtt már mintegy 29 milliárd forinttal terhelik a költségvetését.

Kiemelések

Budapestet 7,5 milliárd forintos állami inkasszó sújtja, miközben a szolidaritási hozzájárulás fennmaradó 86 milliárdját októberig halasztják.
Az új kormány több, eddig blokkolt fővárosi projekt – például a budai fonódó villamosvonal és a pesti alsó rakpart fejlesztése – előtt megnyitja az utat.
A kormány tartja magát a szolidaritási hozzájárulás beszedéséhez, politikai hangnem enyhülése ellenére változatlan feszültségek a budapesti pénzügyekben.

Kormányzati enyhítés mellett fennmaradó ellentmondások

A Portfolio beszámolója szerint a főváros és az új kormány kapcsolata közben több ponton javul, noha a pénzügyi elvonások gyakorlata nem szűnik meg. Tárgyalások zajlanak Budapest pénzügyi helyzetének rendezéséről, és Kármán András pénzügyminiszter haladékot ad az idei, még nem inkasszózott szolidaritási hozzájárulási részletek megfizetésére, így a 86 milliárd forintos összeg októberben válik esedékessé.

Az új kabinet több, korábban akadályozott fővárosi beruházás előtt is megnyitja az utat, köztük a budai fonódó villamosvonal és a pesti alsó rakpart fejlesztése előtt. A kormány új plakátszabályozása emellett mozgásteret ad a városvezetésnek a reklámhálók ügyében is, miközben a politikai hangnem is láthatóan enyhül.

Ezzel együtt a szolidaritási hozzájárulás ügyében a kormányzati álláspont továbbra is szigorú. Magyar Péter miniszterelnök korábban is azt hangsúlyozza, hogy a hozzájárulást be kell fizetni, és többször kétségét fejezi ki a főváros által jelzett pénzügyi kockázatokkal kapcsolatban. Emiatt továbbra sem egyértelmű, hogy a mostani 7,5 milliárd forintos levonás adminisztratív tehetetlenség, jogi kényszer vagy tudatos kormányzati álláspont következménye.

Korábbi cikkünkben a budapesti kiemelt beruházások rendszeréről írtunk, amely a főváros szerint egyre gyakrabban a helyi szabályok megkerülésével teszi lehetővé fejlesztések átnyomását. Bemutattuk, hogy a szabályozás kiterjesztése 2010 után gyengítette az önkormányzati döntéshozatalt, 2018-tól pedig már konkrét magántelkekre is kiterjedhet, ami növeli a jogbizonytalanságot és szűkíti a város pénzügyi és tervezési mozgásterét.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?