Orbán Viktor brüsszeli fellépésén gazdaságpolitikai kudarcot ismert el

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Orbán gazdaságpolitikai kudarc Brüsszelben

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozó hatóságok

Központi bankok

Dan Blystone

1 órával ezelőtt

Orbán Viktor brüsszeli fellépésén gazdaságpolitikai kudarcot ismert el — Orbán elismeri kudarcát

Az uniós csúcstalálkozó előtt Brüsszelben tartott sajtótájékoztatón Orbán Viktor arról beszél, hogy a 2022 utáni időszakban nem sikerült olyan magyar gazdasági pályát találni, amely az európai stagnálás közegében is tartós növekedést biztosít. A volt miniszterelnök közben változatlanul védi a Fidesz uniós forrásokról és államadósságról képviselt álláspontját, miközben az energiaárakat és az EU versenyképességi gondjait teszi a gazdasági gyengeség fő okává.

Kiemelések

Orbán Viktor elismerte, hogy 2022 után nem sikerült olyan magyar gazdasági modellt találni, amely EU-n kívüli stagnálás mellett is növekedést tudna biztosítani.
A GDP-arányos államadósság a Covid-válság előtt 61 százalékig csökkent, majd 2024 áprilisában elérte a 79 százalékot az Európai Bizottság szerint.
Orbán szerint az energiaárak akár 20 százalékkal is csökkenthetők lennének az ETS2 rendszer átalakításával, miközben bírálja annak bevezetését és ellenzi Ukrajna uniós csatlakozását.

Brüsszeli üzenetek a növekedésről és az uniós pénzekről

Mint arról a Portfolio beszámol, a Patrióták Európáért nevében tartott brüsszeli tájékoztatón Orbán Viktor a Fidesz elnökeként és nemzetközi szövetségi szereplőként értékeli újra saját pozícióját az európai politikában. Azt állítja, hogy a magyarországi választási vereség nem írja felül a szuverenista és bevándorlásellenes pártok európai erősödését, miközben az Európai Unió vezetését a háborúval, a biztonsági helyzettel és a versenyképesség romlásával kapcsolatos kudarcokkal bírálja.

A gazdasági kérdésekben a legfontosabb állítása az, hogy 2022 után nem találta meg azt a magyar gazdasági modellt, amely akkor is növekedést hoz, ha maga az EU nem növekszik. Ezt saját politikai kudarcai egyikeként írja le, és összekapcsolja azzal, hogy a gazdaság az elmúlt években nem mutatott meggyőző teljesítményt.

Az államadósságról szóló kérdésre ugyanakkor továbbra is védhetőnek nevezi a Fidesz-kormányzás mérlegét. Azzal érvel, hogy a GDP-arányos adósság a 2010 körüli 82 százalékról a Covid-válság előtt 61 százalék közelébe csökken, majd a válságok után ismét emelkedik, és szerinte jelenleg 73-74 százalék körül lehet, miközben az Európai Bizottság év végére 78 százalék feletti szintet vár, áprilisban pedig már 79 százalékot tett ki.

Orbán az uniós források visszatartását továbbra is politikai zsarolásként írja le. Azt mondja, korábbi taktikája az ellenállás volt, vagyis Magyarország nem szavazza meg a következő hétéves költségvetést, ha Brüsszel nem adja oda a magyaroknak járó pénzeket, és szerinte ezzel legkésőbb az év végéig minden forrás megszerezhető lett volna.

Energiaárak, ETS2 és versenyképességi vita

Az egykori kormányfő a magyar és az uniós versenyképességi problémákat elsősorban az energiaárakkal köti össze. Azt mondja, a Patrióták egyik fő üzenete az uniós csúcs előtt az energiaárak mesterségesen magas szinten tartásának elutasítása, és külön bírálja az ETS2 rendszer bevezetését, mert szerinte az új terheket rakna a háztartásokra és a vállalkozásokra.

Állítása szerint Európában akár 20 százalékkal is csökkenteni lehetne az energiaárakat, ha az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert másképp alakítanák. A szöveg ugyanakkor arra is kitér, hogy az Európai Bizottság javaslata éppen az ETS-rendszer terheinek csökkentésére készül, miközben Orbán Mario Draghi korábbi figyelmeztetésére hivatkozva azt mondja, az energiaárak tartós európai gazdasági hátránnyá válnak.

Ukrajna uniós csatlakozását továbbra is ellenzi, mert szerinte az biztonsági és gazdasági kockázatot jelentene az EU számára. A magyar-ukrán kisebbségi megállapodást ettől külön kezeli, de világossá teszi, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdését gazdasági és biztonsági okokra hivatkozva továbbra is elutasítja.

A tájékoztató összképe alapján Orbán a választási vereség után sem tekinti hibának az uniós források ügyében követett konfrontatív stratégiát, és a Fidesz gazdaságpolitikájának alapirányát sem vonja vissza. Azt viszont már nyíltan kimondja, hogy 2022 után nem sikerül felépítenie egy olyan magyar gazdasági modellt, amely az európai stagnálás közepette is fenntartható növekedést biztosít.

Korábbi cikkünkben az EU-forrásokhoz kapcsolódó jogállamisági és korrupcióellenes javaslatcsomagot vettük végig, amely a vagyonnyilatkozati rendszer, az Integritás Hatóság jogosítványai, valamint a közbeszerzési és közadat-nyilvánossági szabályok módosítását is érintené. Arra is kitértünk, hogy a kiszámíthatóbb intézményi és szabályozási környezet hosszabb távon támogathatja a beruházásokat és a felzárkózást, ami közvetlen háttér a mostani vitához az uniós pénzek visszatartásáról és a növekedési modell kereséséről.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?