Magyarország megszüntetheti a kriptoátváltások validációs kötelezettségét

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Magyarország kripto validáció megszűnése

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozó hatóságok

Központi bankok

Dan Blystone

16 órával ezelőtt

Magyarország megszüntetheti a kriptoátváltások validációs kötelezettségét — Megszűnhet kripto validáció

Magyarországon a kriptoeszközök átváltására 2025 júliusa óta az uniós MiCA keretrendszeren túlmutató, külön validációs kötelezettség vonatkozik. A múlt héten benyújtott törvényjavaslat ezt a többletelőírást és a kapcsolódó büntetőjogi szabályokat is kivezetné, ami már a nyár folyamán átírhatja a piac működését.

Kiemelések

A kormány javaslata eltörölné a kriptoeszköz-átváltások validációs kötelezettségét és az ehhez kapcsolódó büntetőjogi rendelkezéseket, jelentős szabályozási változást hozva.
A 2025 júliusában hatályba lépett validációs kötelezettség infrastruktúra hiányában jogbizonytalanságot okozott, befektetői portfóliók likvidálását eredményezte, és szolgáltatók visszavonulásához vezetett.
Amennyiben a parlament elfogadja a javaslatot, a magyar kriptopiac jelentősen liberalizálódhat, közelítve az EU MiCA keretrendszeréhez, és nemzetközi szereplők visszatérésével növekedhet a piac.

Szabályozási fordulat a magyar kriptopiacon

Amint arról a Portfolio.hu beszámolt, a kormány által benyújtott törvényjavaslat gyakorlatilag teljes egészében eltörölné a kriptoeszköz-átváltási ügyletekhez kapcsolódó validációs kötelezettséget. A tervezet a jelenlegi szabályozás egyik legvitatottabb elemét vezetné ki, és hatályon kívül helyezné az ehhez kapcsolódó büntetőjogi rendelkezéseket is.

A most hatályos rendszer szerint, bizonyos kivételektől eltekintve, kriptoeszközt csak olyan ügyletben lehet pénzre vagy más kriptoeszközre átváltani, amelyhez egy, az SZTFH felügyelete alatt álló validáló szolgáltató megfelelőségi nyilatkozatot állít ki. A szabályozás emellett kimondja, hogy a nem engedélyezett kriptoügyletből származó értéktranszfer érvénytelen, és a kötelezettséget megkerülő szolgáltatókra, valamint egyes esetekben a befektetőkre is büntetőjogi felelősség hárulhat.

A validáció ugyanakkor nem engedélyezési eljárás, hanem a tranzakcióhoz kapcsolódó kriptoeszközök lánctörténetének elemzésére épülő kockázati besorolás. Ez a konstrukció a nemzetközi kriptotőzsdéken végrehajtott vagy automatizált átváltások esetében több értelmezési kérdést is felvetett, miközben a javaslat alapján az új szabályok a kihirdetést követő nyolcadik napon lépnének hatályba.

Piaci hatások és versenyképességi következmények

A validációs kötelezettség 2025 júliusában úgy lépett hatályba, hogy a teljesítéséhez szükséges piaci infrastruktúra még nem állt rendelkezésre, az első validáló szolgáltató pedig csak 2025 decemberében jelent meg. Ez a jogbizonytalanság több befektetőt portfóliója likvidálására késztetett, miközben több nemzetközi szolgáltató, köztük a Revolut, a CoinCash és az eToro is korlátozta vagy megszüntette magyarországi szolgáltatásait.

Ha a parlament a javaslatot változatlan formában fogadja el az elkövetkező hetekben, a magyar kriptoeszköz-piac jelentősen liberalizálódhat, és a hazai szabályozás ismét közelebb kerülhet az Európai Unió egységes MiCA rendszeréhez. Ez javíthatja a befektetői bizalmat, ösztönözheti a magyarországi kriptoeszköz-befektetéseket, valamint támogathatja a MiCA engedéllyel rendelkező nemzetközi szereplők visszatérését és új szolgáltatók piacra lépését.

A pénzügyi innováció ösztönzése a Magyar Nemzeti Bank számára is stratégiai kérdés, amit a jegybank rendszeres tájékoztató anyagokkal és éves FinTech és Digitalizációs Jelentésével követ nyomon. A módosítás így nemcsak szabályozási könnyítésként, hanem a hazai pénzügyi technológiai szektor versenyképességét befolyásoló lépésként is értelmezhető.

Korábbi cikkünkben az EU-forrásokhoz kapcsolódó jogállamisági és korrupcióellenes javaslatcsomagot tekintettük át, amely többek között a vagyonnyilatkozati rendszert, az Integritás Hatóság jogosítványait, valamint a közbeszerzési és közadat-nyilvánossági szabályokat módosítaná. Emellett kitértünk arra is, hogy a szabályozási és intézményi környezet minősége miként befolyásolhatja a gazdasági teljesítményt és a befektetői bizalmat.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?