Magyarország a 7. cikk szerinti eljárás lezárását sürgeti az EU-ban

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
7. cikk eljárás lezárása

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozó hatóságok

Központi bankok

Sholanke Dele

5 órával ezelőtt

Magyarország a 7. cikk szerinti eljárás lezárását sürgeti az EU-ban — Eljárás lezárását sürgetik

A Magyarországgal szemben 2018 óta futó uniós jogállamisági eljárás lezárása kerül a brüsszeli egyeztetések középpontjába. Magyar Péter csütörtöki tárgyalásán Roberta Metsolával arról beszél, hogy az eljárást őszig le kell zárni, miközben ősszel az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén is felszólal.

Kiemelések

Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben Roberta Metsola EP-elnökkel tárgyalva sürgette a Magyarországgal szembeni, 7. cikk szerinti eljárás őszig történő lezárását.
Az eljárást az Európai Parlament 2018. szeptember 12-én indította el 448 igen, 197 nem és 48 tartózkodás mellett, a Sargentini-jelentés alapján.
Az eljárás az Európai Unió Tanácsában évek óta elakadt, mert a legsúlyosabb szankciós szakaszhoz egyhangú tanácsi döntés szükséges.

Brüsszeli egyeztetés az eljárás menetrendjéről

Portfolio beszámolója szerint Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben tárgyal Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével, és a megbeszélés egyik fő témája a Magyarországgal szemben folyó, 7. cikk szerinti eljárás lezárása. A kormányfő a Facebook-oldalán azt írja, hogy egyetértenek abban, az ügyet őszig le kell zárni.

Magyar Péter közlése szerint meghívja Metsolát Magyarországra. Emellett abban is megállapodnak, hogy ősszel beszédet mond az Európai Parlament egyik strasbourgi plenáris ülésén.

Uniós és hazai politikai következmények

A 7. cikk szerinti eljárás az Európai Unió egyik legerősebb politikai-jogi eszköze, amely akkor kerül elő, ha egy tagállam esetében felmerül az uniós alapértékek, köztük a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok súlyos sérelmének vagy veszélyeztetésének kockázata. Magyarország ügyében az Európai Parlament 2018. szeptember 12-én indítja el a folyamatot a Sargentini-jelentés alapján, 448 igen, 197 nem szavazat és 48 tartózkodás mellett.

Az eljárás azóta az Európai Unió Tanácsában, főként az Általános Ügyek Tanácsában folytatódik, ahol visszatérően napirendre kerül a bírói függetlenség, a korrupció elleni fellépés, a fékek és ellensúlyok rendszere, a civil tér, az akadémiai és médiaszabadság, valamint a kisebbségi és LMBTQI-jogok helyzete. A folyamat ugyanakkor évek óta nem jut el a legsúlyosabb, szankciós szakaszig, mivel ahhoz az Európai Tanács egyhangú döntésére lenne szükség annak kimondásához, hogy egy tagállam súlyosan és tartósan megsérti az EU alapértékeit.

Korábbi cikkünkben az Európai Bizottság elemzését vettük górcső alá arról, hogy a kormányzati hatékonyság és a jogállamiság javulása milyen érdemi, akár 15 éves távon is mérhető növekedési többletet hozhat, míg a romló mutatók fékezhetik a felzárkózást. Kitértünk arra is, hogy a kormányzás minőségének változásai Magyarország esetében a beruházási kilátásokon és a gazdasági teljesítményen keresztül is visszaköszönhetnek, ami közvetlenül kapcsolódik az uniós jogállamisági viták tétjéhez.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?