Magyarországon a brit biodiverzitási modell ösztönözhetné a fejlesztők természet-helyreállítási kiadásait

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Brit biodiverzitási modell Magyarországon

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozó hatóságok

Központi bankok

Dan Blystone

1 órával ezelőtt

Magyarországon a brit biodiverzitási modell ösztönözhetné a fejlesztők természet-helyreállítási kiadásait — Brit modell a természetért

Magyarországon a beépítések üteme folyamatosan szűkíti a természetes területeket, miközben a jelenlegi engedélyezési gyakorlat sok esetben nem kényszerít ki mérhető ökológiai javulást. Erre kínálhat piacalapú szabályozási választ az Egyesült Királyságban alkalmazott Biodiversity Net Gain rendszer, amely a beruházóktól nettó természetállapot-javulást követel meg.

Kiemelések

Az Egyesült Királyság Biodiversity Net Gain rendszere előírja, hogy fejlesztők legalább 10 százalékos nettó biodiverzitás-növekedést érjenek el projektjeik során, az új élőhelyeket pedig minimum 30 évig fenn kell tartani.
Az Ökológiai Kutatóközpont becslése szerint Magyarországon mintegy hatmillió hektárnyi zöldfelület van kedvezőtlen állapotban, amelyet a brit modellhez hasonló szabályozás javíthatna célzott helyreállítási projektek finanszírozásával.
A modell piaci ösztönzőket teremt, munkahelyeket generálhat és csökkentheti a központi költségvetés terheit, miközben automatikus forrást biztosít ökológiai beruházásoknak, amelyeket banki hitel nem fedezne.

Brit szabályozási minta és hazai alkalmazás

A Portfolio.hu beszámolója szerint az Egyesült Királyságban működő Biodiversity Net Gain, BNG rendszer előírja, hogy a beruházók legalább 10 százalékos nettó biodiverzitás-növekedést érjenek el fejlesztéseik során. Ez azt jelenti, hogy az építkezés lezárulta után a természeti környezetnek mérhetően jobb állapotban kell lennie, mint a munkálatok megkezdése előtt, az új élőhelyeket pedig legalább 30 évig fenn kell tartani.

A modell hierarchiára épül, vagyis a fejlesztőnek először a beruházás helyszínén kell javítania a természet állapotán. Ha ez nem megoldható, más területen is finanszírozhat helyreállítási projekteket, például földtulajdonosoktól vagy zöldszervezetektől vásárolt biodiverzitási egységekkel, végső esetben pedig állami krediteket vehet, amelyekből a brit kormány új élőhelyek létrehozását támogatja.

Gyura Gábor szerint a rendszer magyarországi adaptációja érdemi megoldást jelenthetne, különösen azért, mert az Ökológiai Kutatóközpont becslése szerint mintegy hatmillió hektárnyi zöldfelület van kedvezőtlen állapotban az országban. Egy ilyen konstrukcióban például egy nagy logisztikai központ építtetője a Tisza menti vizes élőhelyek helyreállításának finanszírozásával is teljesíthetné kötelezettségét.

Piaci ösztönzők és gazdasági hatás

A cikk szerint a rendszer egyik fő előnye, hogy a helyreállítás költségét az viseli, aki a környezeti terhelést okozza, így a szabályozás közvetlenül kapcsolja össze a fejlesztéseket és a természetvédelmi finanszírozást. Emellett folyamatos, automatikus forrást biztosíthat olyan ökológiai beruházásoknak, amelyek banki hitelből várhatóan nem valósulnának meg, miközben csökkentheti a központi költségvetés terheit.

A brit tapasztalatok alapján a szabályozás új piacot is létrehoz, munkahelyeket teremthet, és plusz forrást irányíthat az ökológiailag értékes területek megőrzésére. Bár a modell nem mentes a végrehajtási nehézségektől, mert a helyi hatóságok kapacitáshiánnyal küzdhetnek, és egyes vállalatok kiskapukat kereshetnek, a megközelítés fokozatosan, a legnagyobb projektekkel kezdve Magyarországon is bevezethető lenne.

Korábbi cikkünkben a budapesti közlekedési és városfejlesztési beruházások uniós finanszírozási lehetőségeit vettük sorra, külön kitérve a helyreállítási alap és a kohéziós keret lehetséges felhasználására. Arra is rámutattunk, hogy a szoros, 2029-es határidő miatt elsősorban a már előkészített projektek kerülhetnek előnybe, és az utólagos uniós elszámolás egyes beszerzéseknél javíthatja a főváros pénzügyi mozgásterét.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?