Magyarország korlátozza a miniszterelnöki ciklusokat, Sulyok Tamás kihirdette a szabályt

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Miniszterelnöki cikluskorlátozás Magyarországon

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozó hatóságok

Központi bankok

Dan Blystone

2 órával ezelőtt

Magyarország korlátozza a miniszterelnöki ciklusokat, Sulyok Tamás kihirdette a szabályt — Korlátozott miniszterelnöki ciklusok

Magyarországon új alkotmányos szabály lép életbe, amely a jövőben kizárja a miniszterelnöki tisztségből azt, aki összesen már legalább nyolc évet betöltött ebben a pozícióban. A korlátozás a rendszerváltás óta eltelt korábbi ciklusokat is figyelembe veszi, miközben a hivatalban lévő kormányfő jelenlegi megbízatását nem szakítja meg.

Kiemelések

Magyarország a jövőbeni választásokon nyolcéves felső korlátot vezet be a miniszterelnöki megbízatásra, akár megszakításokkal is.
Sulyok Tamás köztársasági elnök alkotmányos kifogásokat jelzett, de formai és eljárásjogi szempontból rendben találta a jogalkotási eljárást.
Az új szabályozás főként a jövőbeni miniszterelnöki jelölhetőséget korlátozza, de a jelenlegi ciklusra nem alkalmazható azonnal.

A jogszabály tartalma és alkotmányos kifogások

Amint arról a Portfolio.hu beszámolt, a köztársasági elnök aláírta azt a módosítást, amely a jövőbeni választásokon nyolcéves felső korlátot vezet be a miniszterelnöki megbízatásra, akkor is, ha az érintett ezt az időt megszakításokkal tölti ki.

Sulyok Tamás az aláírással egy időben több elvi kifogást is megfogalmazott. Álláspontja szerint a parlamentáris kormányforma lényege, hogy a kabinet az Országgyűlés bizalmától függ, és folyamatos parlamenti ellenőrzés alatt áll, ezért az európai demokráciákban általában nem tartják szükségesnek a kormányfői megbízatás időbeli korlátozását.

Az államfő arra is felhívta a figyelmet, hogy a miniszterelnök parlamenti megválasztása a népakarat egyik legfontosabb közvetett megnyilvánulása, így az új szabály a demokratikus döntési szabadság szűkítését is jelenti. Ugyanakkor jelezte, hogy az alaptörvény-módosítások esetében az államfő kizárólag formai és eljárásjogi szempontokat vizsgálhat.

Politikai és intézményi hatások

A módosítás indoklása szerint a szigorítás a jogállamiság és a demokrácia védelmét szolgálja, és európai, valamint globális összevetésben is szokatlan lépésnek számít. A szabályozás nem a jelenlegi ciklus azonnali megszakítására irányul, hanem a jövőbeni jelölhetőséget korlátozza.

Mivel a közhivatal-viseléshez való jog alkotmányos keretek között korlátozható, az elnök szerint előzetes normakontroll kezdeményezésére nem volt lehetőség. Sulyok Tamás a jogalkotási eljárást rendben találta, ezért alkotmányos kötelezettségének megfelelően aláírta a dokumentumot, és elrendelte annak közzétételét a Magyar Közlönyben.

Korábbi cikkünkben a választások utáni alkotmánymódosítással tervezett intézményi átrendezésről írtunk, különös tekintettel a köztársasági elnök, a legfőbb ügyész és több független hatóság vezetőinek esetleges leváltására. Bemutattuk, hogy egy 181 jogász által aláírt nyílt levél szerint ez csak kivételesen, a demokratikus jogállam helyreállításának megfelelően igazolt indoka mellett lehet jogszerű, és csak átlátható, szakmai és etikai garanciákkal kísért vezetőválasztás mellett fogadható el.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?