A dollár-forint árfolyam erősebben hajtja az élelmiszer-inflációt a nem euróövezeti EU-országokban

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Dollár és élelmiszer-infláció

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozó hatóságok

Központi bankok

Dan Blystone

3 órával ezelőtt

A dollár-forint árfolyam erősebben hajtja az élelmiszer-inflációt a nem euróövezeti EU-országokban — Dollár hajtja inflációt

A nem euróövezeti uniós tagállamok élelmiszeráraira a külső sokkok és a devizaárfolyamok nagyobb hatást gyakorolnak, mint a belföldi monetáris feltételek. Egy 2007 és 2023 közötti havi adatokon alapuló vizsgálat szerint különösen a dollárral szembeni leértékelődés emeli tartósan az élelmiszer-inflációt ezekben a gazdaságokban.

Kiemelések

Az ELTE KRTK kutatása szerint a dollárral szembeni leértékelődés szignifikánsan és tartósan emeli az élelmiszerárakat a nem euróövezeti EU-országokban.
Az árfolyam-áthárítás aszimmetrikus: a nemzeti valuta gyengülése gyorsabban és erősebben növeli az árakat, mint amennyire az erősödés csökkenti azokat.
A hazai monetáris mutatók gyenge kapcsolatot mutatnak az élelmiszer-inflációval, ezért az infláció kezelése árfolyamstabilitást és szélesebb gazdaságpolitikai eszközöket igényel.

Kutatási eredmények hét uniós országban

Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogján ismertetett kutatás hét EU-tagállamot, Bulgáriát, Csehországot, Dániát, Magyarországot, Lengyelországot, Romániát és Svédországot vizsgál, amelyek az egységes piac részei, de továbbra is saját valutát használnak. Ez a helyzet egyszerre ad gazdaságpolitikai mozgásteret és növeli az árfolyamkitettséget, mert a külső árnyomás gyorsan beépülhet a fogyasztói árakba.

Az elemzés szerint a dollárral szembeni leértékelődés szignifikánsan és tartósan növeli az élelmiszerárakat, miközben az euró árfolyamának szerepe az alapmodellekben jóval gyengébbnek bizonyul, ha a közös nemzetközi sokkokat is figyelembe veszik. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy az élelmiszertermelés és -elosztás szempontjából kulcsfontosságú inputok, köztük az energia és több mezőgazdasági alapanyag, közvetlenül vagy közvetve dollárhoz kötötten árazódnak.

A tanulmány azt is kimutatja, hogy az árfolyam-áthárítás aszimmetrikus, vagyis a nemzeti valuta gyengülése gyorsabban és erősebben emeli az árakat, mint amennyire a későbbi erősödés csökkenti azokat. A leírás szerint ebben szerződéses kötöttségek, árazási merevségek, ellátási láncbeli csúszások és vállalati árazási döntések is szerepet játszhatnak.

Gazdaságpolitikai következmények az infláció kezelésében

A kutatás alapján a hazai monetáris mutatók, például a monetáris bázis vagy a rövid távú pénzpiaci kamatok, csak gyenge és instabil kapcsolatot mutatnak az élelmiszer-inflációval, ha az árfolyamok, az általános árszint és a közös külső hatások is bekerülnek az elemzésbe. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszerárak mozgása nem vezethető vissza kizárólag a belföldi kamatpolitikára.

A következtetés szerint az árfolyam-stabilitásnak közvetlen jóléti jelentősége van a kis, nyitott gazdaságokban, mert a valuta gyengülése gyorsan megjelenik az alapvető fogyasztási cikkek áraiban. A szerzők szerint az élelmiszer-infláció kezelése ezért szélesebb gazdaságpolitikai választ igényel, beleértve az ellátási láncok ellenálló képességének erősítését, az energiafüggőség mérséklését, a beszerzési források diverzifikálását és a gazdaság alkalmazkodóképességének javítását.

A tanulmány tágabb üzenete, hogy a nem euróövezeti EU-országok inflációs folyamatai nem érthetők meg teljesen a külső környezet figyelembevétele nélkül. A háztartások számára az infláció továbbra is a bevásárlókosárban válik érzékelhetővé, miközben az élelmiszerárak alakulását ezekben az országokban sokszor legalább annyira a dollár mozgása és a globális sokkok határozzák meg, mint a belföldi monetáris politika.

Korábbi cikkünkben a dollár erősödése és a forint árfolyamának ingadozása állt a fókuszban a devizapiacon. Bemutattuk, hogy a nap eleji gyengülést követően a dollár lendületvesztése enyhítette a forintra nehezedő nyomást, miközben a piaci figyelem a makroadatokra és a jegybanki jelzésekre összpontosult, amelyek a kamatvárakozásokon keresztül befolyásolhatják az árfolyamokat.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?