Budapest uniós forrásokkal vinné tovább a Rákosrendező fejlesztését

Budapest uniós forrásokkal vinné tovább a Rákosrendező fejlesztését
Új élet Rákosrendezőn

A főváros tulajdonába került 86 hektáros Rákosrendezőn 25 hektáros közpark, 10 ezer megfizethető lakás és új közlekedési csomópontok kialakítását tervezik. A fejlesztés csak évek múlva készülhet el, de a területet addig is előhasznosítanák, és a tervek szerint hamarosan parként nyitnák meg.

Kiemelések

  • Budapest önkormányzata a Rákosrendező területét önkormányzati tulajdonba vette, miután a korábbi arab befektetői terv meghiúsult.
  • A projektben legalább 20 százalék támogatott lakással számolnak, az európai uniós forrásokat a szociális lakhatás, kollégiumépítés és közlekedési fejlesztések finanszírozására használják.
  • Nem engedélyeznek felhőkarcolókat, lakásonként átlagosan 0,3-0,4 parkolót terveznek, a lakónegyed zöldfelületei és tágas lakásai várhatóan enyhítik az agglomerációs kiköltözést.

Fejlesztési célok és finanszírozási terv

Ahogy a Portfolio.hu beszámolt róla, Dományi Bálint, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központnál a projektért felelős vezető ismertette, hogy a terület a főváros elővásárlási jogának gyakorlásával került önkormányzati tulajdonba, miután a korábbi, arab befektetőhöz kötött fejlesztési terv meghiúsult. Az önkormányzat célja egy új városi alközpont létrehozása, amelyben jelentős zöldfelület, megfizethető lakások és többféle közlekedési módot összekötő infrastruktúra kap helyet.

Vitézy Dávid a beszélgetésen azt mondta, a tervpályázat kiírása időnyomás alatt zajlott, mert a városvezetés egyértelmű ajánlatot akart megfogalmazni a terület jövőjéről. Hozzátette, hogy a projektben legalább 20 százalék támogatott lakással számolnak, és ennél magasabb arány elérése is lehetséges lehet.

A miniszter szerint a fejlesztés több elemét is uniós pénzből finanszíroznák, köztük a szociális lakhatást, a kollégiumépítést, valamint a kapcsolódó közlekedési beruházásokat. Ezek között említette a Szegedi úti felüljárót, az új Rákosrendező vasútállomást és a kisföldalatti meghosszabbítását is.

Városszerkezeti minta és lakhatási hatás

Vitézy Dávid szerint a projekt szakít azzal a korábbi gyakorlattal, amely túl nagy teret hagyott a piacnak a városfejlesztési döntésekben. A koncepció lényege, hogy nem az egyes épületek részleteit írják elő, hanem a városszerkezet alapjait, vagyis azt, hol legyenek utcák, parkok, közlekedési kapcsolatok és közterek.

A fejlesztésben ezért nem engedélyezik a felhőkarcolókat, és a jelenlegi parkolási szabályoktól is eltérnek, mert a metróközeli lakásoknál a kötelezően előírt magas parkolószám drágítaná a lakhatást. A tervek szerint lakásonként átlagosan 0,3-0,4 parkolóval számolnak, amit a projekt nagy léptéke tesz lehetővé.

A nyertes pályázatot készítő csapat egyik tagja szerint a leendő negyed egyik fő vonzereje az lesz, hogy a lakók gyakorlatilag erdő mellett élhetnek majd. A vízió része a Rákos-patak kiszélesítése is, tószerű pihenőtér kialakításával, miközben a nagyobb átlagos lakásméret a családok városon belüli letelepedését segítheti, és enyhítheti az agglomeráció felé irányuló kiköltözési nyomást.

Korábbi cikkünkben a Budapestre irányuló, uniós finanszírozású közlekedési és városfejlesztési projektek lehetséges körét vettük sorra, a HÉV-járművek cseréjétől a villamosfejlesztésekig. Arra is kitértünk, hogy a 2029-es felhasználási határidő és az előkészítettségi elvárások szűkíthetik a támogatható beruházásokat, miközben az utólagos elszámolás egyes tételeknél bővítheti a mozgásteret.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.