Magyar termőföldárak emelkedése lassul 2025-ben, Hajdú-Bihar 3 millió forint fölé kerül

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Termőföldár-emelkedés 2025-ben

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozó hatóságok

Központi bankok

Ciaran Ryan

2 órával ezelőtt

Magyar termőföldárak emelkedése lassul 2025-ben, Hajdú-Bihar 3 millió forint fölé kerül — Lassul a földár-emelkedés

A magyar termőföldpiac 2025-ben mérsékeltebb áremelkedést és érdemi forgalomcsökkenést mutat, miközben az országos átlagos hektárár 2,264 millió forintra nő. A vármegyei adatok jelentős szórást jeleznek, Hajdú-Biharban az átlagár először haladja meg a 3 millió forintot, miközben több térségben visszaesnek az árak.

Kiemelések

2025-ben a magyar termőföldpiacon 14,4 százalékkal kevesebb adásvétel és 16,5 százalékkal kisebb eladott földterület várható, miközben az átlag-hektárár csupán 1,3 százalékkal 2,264 millió forintra nő.
Hajdú-Bihar vármegyében az átlagos hektárár először lépi át a 3 millió forintot (3,057 millió forint), míg Zala vármegyében 21 százalékos, Pest és Veszprém vármegyében 13-14 százalékos árcsökkenést mérnek.
A szántóföld-piaci forgalom 19 százalékkal esik vissza, míg az árak lassuló ütemben emelkednek a kedvezményes hitelek és kínálat csökkenése, valamint az agrárjövedelmezőségi nyomás miatt.

2025-ös árak és forgalmi trendek

A Portfolio beszámolója szerint az OTP Termőföld Értéktérképe alapján 2025-ben 14,4 százalékkal kevesebb adásvétel történik a hazai termőföldpiacon, miközben az eladott földterület nagysága 16,5 százalékkal csökken. Az országos átlagos hektárár mindössze 1,3 százalékkal emelkedik, 2,236 millió forintról 2,264 millió forintra.

A legerősebb drágulást Zala vármegyében mérik, ahol 21 százalékkal nőnek az árak, Hevesben pedig 14 százalékos emelkedés következik be. Ezzel szemben Pest és Veszprém vármegyében 13-14 százalékos árcsökkenést regisztrálnak.

2025-ben Hajdú-Bihar vármegyében a legmagasabb az átlagos hektárár, amely először haladja meg a 3 millió forintot, és eléri a 3,057 millió forintot. Fejér és Tolna vármegyében szintén 2,7 millió forint felett alakul az átlagár, míg Nógrád továbbra is a legolcsóbb piac marad, hektáronként 1,4 millió forint alatti árszinttel.

Művelési áganként a gyep, valamint a kert- és gyümölcsös területek ára 6,5-7 százalékkal emelkedik, az erdőké 4,5 százalékkal, a szántóké 2,3 százalékkal. A szőlők esetében 1 százalék alatti drágulást mérnek.

Piaci lassulás és agrárjövedelmezőségi nyomás

Az előzetes adatok szerint 2025-ben 34,3 ezer termőföld-adásvétel történik a megelőző évi 40,1 ezer után. A tranzakciószám legnagyobb mértékben Pest vármegyében esik vissza, de jelentős csökkenés látható Győr-Moson-Sopron és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében is.

A tulajdonost váltó termőföldek teljes területe 38,6 ezer hektár, ebből a legtöbbet Bács-Kiskun vármegyében értékesítik, mintegy 4,7 ezer hektárt. Komárom-Esztergomban ezzel szemben mindössze 268 hektár cserél gazdát, és az eladott földterület nagysága csak három vármegyében nő, leginkább Csongrád-Csanádban.

A teljes forgalom közel 70 százalékát adó szántók piacán 19 százalékos visszaesést mérnek, az eladott terület nagysága 26,7 ezer hektár. A kert-gyümölcsös és a szőlő kategóriában 20 százalékot meghaladó csökkenés következik be, míg az erdőterületeknél 11,2, a gyepeknél 2,5 százalékos a visszaesés.

Hosszabb távon egy 2010-ben vásárolt hektár termőföld értéke 2025-re átlagosan a négyszeresére nő, ami megegyezik a lakóingatlanok ugyanebben az időszakban mért árnövekedésével. Az OTP szakértői szerint a piac lassulásához a kedvezményes hitelprogramok korlátozott elérhetősége, a szűkülő kínálat, az ismétlődő aszályok, az alacsony felvásárlási árak, a munkaerőhiány, valamint a gazdaságátadások és az állami földértékesítések volumenének csökkenése is hozzájárul.

Korábbi cikkünkben a munkaerő-kínálat szűkülésének növekedési kockázatait elemeztük, kiemelve, hogy a dolgozók hiánya rövid távon termelési veszteséget és szélesebb gazdasági fékezőhatást okozhat. Arra is rámutattunk, hogy a hatásokat csak gyorsabb tőkefelhalmozás, beruházási-innovációs alkalmazkodás és érdemi termelékenység-javulás mérsékelheti, ami hosszabb távon akár új ipari szerkezetet is kikényszeríthet.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?