Magyarország modellváltást sürget a termelékenység és a felzárkózás érdekében

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Magyarország modellváltása a fejlődésért

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Árupiacok

Központi bankok

Dan Blystone

22 órával ezelőtt

Magyarország modellváltást sürget a termelékenység és a felzárkózás érdekében — Modellváltás a fejlődésért

A magyar gazdaság növekedési modellje gyengül, mert az exportvezérelt, főként a német járműiparra épülő szerkezet egyre kevésbé biztosít tartós felzárkózást. A következő évtized tétje ezért az, hogy az ország képes-e magasabb hozzáadott értékű, versenyalapú piacgazdaság felé fordulni úgy, hogy abból a háztartások életszínvonala is érdemben javuljon.

Kiemelések

Gyurcsik Attila szerint a magyar gazdaság exportvezérelt szektora gyengül a német ipar versenyképességi problémái és a kínai autóipar előretörése miatt.
A hazai támogatási rendszerek és olcsó hitelek torzítják a piaci versenyt, hátráltatva a magyar cégek termelékenységének és regionális versenyképességének javulását.
Hiteles költségvetési terv, infláció letörése, korrupció és különadók visszaszorítása nélkül nem garantálható tartósan alacsonyabb hozamkörnyezet vagy új tőkebeáramlás Magyarországon.

A jelenlegi növekedési modell korlátai

Portfolio.hu beszámolója szerint Gyurcsik Attila úgy látja, a magyar gazdaság két részre szakadt, egy magasabb termelékenységű, exportvezérelt szektorra és egy jellemzően széttöredezett, alacsonyabb hatékonyságú hazai kkv-körre. Értelmezése szerint az első modell hosszú időn át húzza a gazdaságot, de a német ipar versenyképességi gondjai és a kínai autóipar előretörése miatt ez a szerkezet mára meggyengül.

Szerinte a német működőtőke kínai beruházásokkal való pótlása önmagában nem jelent stratégiai megoldást. A magyar munkaerőpiac eléri kapacitásainak határát, az ország energia- és nyersanyagszegény, miközben a zárt ázsiai értékláncokba a hazai beszállítók csak korlátozottan tudnak bekapcsolódni.

Gyurcsik Attila szerint a központi kérdés már nem pusztán az, hogy mennyi beruházás érkezik az országba, hanem az, hogy ezek mennyiben javítják ténylegesen a magyar háztartások életszínvonalát. Úgy fogalmaz, a valódi kihívás egy olyan modellre való átállás, amely egy főre vetítve magasabb hozzáadott értéket tud termelni.

Verseny és reformok a hazai vállalati szektorban

A hazai vállalati szektor gyengesége szerinte több évtizedes gazdaságpolitikai adósság, nem egyetlen kormányzati ciklus következménye. A magyar tulajdonú cégek jelentős része nem válik kellően termelékennyé és regionálisan versenyképessé, miközben más közép-európai országokban több erős, hazai gyökerű vállalat jelenik meg a nemzetközi piacokon.

Értékelése szerint az olcsó hitelek, a támogatások, a gyenge forint és az állami beavatkozások nem teremtik meg azt a vállalati kultúrát és versenykörnyezetet, amelyből tartósan sikeres cégek nőhetnek ki. Hozzáteszi, hogy a támogatási rendszerek sok esetben torzítják a versenyt, és nem feltétlenül a leghatékonyabb szereplőket erősítik.

A modellváltás részeként a korrupció visszaszorítását, a támogatási logika újragondolását, a versenykorlátok lebontását és a piaci teljesítményt nem torzító adórendszert tartja szükségesnek. A termelékenység növeléséhez oktatási fordulatot, kiszámítható gazdaságpolitikát, olcsóbb és biztonságosabb energiaellátást, valamint az euróbevezetéshez vezető hiteles pályát is fontos feltételnek nevezi.

Megítélése szerint az euró önmagában nem csodaszer, de az odavezető út fegyelmezheti a gazdaságpolitikát a költségvetési hiány csökkentésén, az infláció tartós letörésén és a piaci torzítások felszámolásán keresztül. Úgy látja, a befektetői bizalom jelenleg még jelentős esélyt ad Magyarországnak, de a következő hónapokban és években a hiteles költségvetési terv, annak végrehajtása, valamint a korrupció és a különadók visszaszorítása döntheti el, kialakul-e tartósan alacsonyabb hozamkörnyezet és új tőkebeáramlás.

Korábbi cikkünkben a magyar gazdaság növekedési korlátait vettük végig, különösen a csökkenő munkaerő-kínálat és a vendégmunkások korlátozásának rövid távú kibocsátási kockázatait. Azt is kiemeltük, hogy tartósabb alkalmazkodást a tőkeellátottság bővülése és egy érdemi termelékenységi fordulat hozhat, ami új ipari szerkezetet és gyorsabb innovációs kényszert is jelenthet a vállalatok számára.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?