Magyar magántőkealapok átláthatóságát szigorítja a Tisza-kormány csomagja

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Magántőkealapok átláthatósági szigorítás

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Árupiacok

Központi bankok

Ciaran Ryan

23 órával ezelőtt

Magyar magántőkealapok átláthatóságát szigorítja a Tisza-kormány csomagja — Szigorúbb átláthatóság jön

Az Országgyűlés hétfőn tárgyalja, kedden pedig elfogadhatja azt a 110 oldalas korrupcióellenes és átláthatósági csomagot, amely érdemben átalakítja a magyar magántőkealapok szabályozását. A javaslat az uniós pénzmosás elleni elvárásoknál is szigorúbb feltételeket vezetne be, miközben a piaci szereplők szerint a legnagyobb kockázatot nem a transzparencia, hanem az állami kötelezettségvállalások sorsa jelenti.

Kiemelések

A Tisza-kormány csomagja szigorítja a magántőkealapok átláthatóságát, előírva a tényleges tulajdonosok és irányítók visszamenőleges azonosítását 2020. február 1-jéig, 2026. október 5-i határidővel.
Az MNB ismét felügyeli a korábban kivett, de minimis kockázatitőkealap-kezelőket, melyeknek 2026. szeptember 30-ig kell megfelelniük az új követelményeknek, míg a befektetői döntési küszöb 75 százalékról 60 százalékra csökken.
A közbeszerzési törvény módosítása kizárja a pályázatokból azokat, akiknek tényleges tulajdonosi háttere nem átlátható, érintve a 2021–2024 között 2 603 milliárd forintnyi megbízást nyert 83 céget.

Új tulajdonosi és felügyeleti szabályok jönnek

A Portfolio beszámolója szerint a csomag a pénzmosás elleni törvény, a tényleges tulajdonosi nyilvántartás, a kollektív befektetési formákról szóló szabályozás és a közbeszerzési törvény módosításán keresztül nyúl hozzá a zártkörű befektetési alapokhoz. A cél az, hogy az alapkezelők mögött álló végső tulajdonosok, haszonhúzók és tényleges irányítók azonosíthatóvá váljanak a hatóságok és meghatározott esetekben más jogosultak számára is.

A javaslat szerint tényleges tulajdonosnak minősülne az a természetes személy, aki egyedül vagy közeli hozzátartozójával együtt legalább 25 százaléknyi befektetési jegyet birtokol. Ide tartoznának azok is, akik az alap működésére tényleges befolyást gyakorolnak, például a befektetési politika, az eszközallokáció, a kockázatkezelés vagy az alapkezelő döntéshozatala felett szavazati vagy vétójoggal rendelkeznek.

Az alapkezelőknek 2026. október 5-ig visszamenőleg, legalább 2020. február 1-jéig adatot kellene szolgáltatniuk a tényleges tulajdonosokról és irányítókról. A tervezet emellett ismét az MNB felügyeleti körébe vonná a korábban részben kivett, de minimis vagy sub-threshold kockázatitőkealap-kezelőket is, amelyeknek 2026. szeptember 30-ig kellene megfelelniük az új előírásoknak.

A Kbftv. módosítása azt is előírná, hogy a zártkörű alap nyilvántartásba vételéhez be kell nyújtani a kezelési szabályzatot az MNB-hez, a módosításokat pedig öt napon belül meg kell küldeni a felügyeletnek. Egy másik fontos változás, hogy egyes befektetői jóváhagyást igénylő döntéseknél a küszöb 75 százalékról 60 százalékra csökkenne, ami növelheti az állam mozgásterét azokban az alapokban, ahol többségi pozícióval rendelkezik.

Piaci hatások és közbeszerzési következmények

A piaci szereplők összességében támogatják a nagyobb átláthatóságot, de arra figyelmeztetnek, hogy a szabályozás végrehajtása és az állami befektetői vállalások kezelése meghatározó lesz az ágazat számára. Haszonics Balázs, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület elnöke szerint az új adminisztratív kötelezettségek kezelhetők, és a felügyeleti visszaterelés is elfogadható, ha közben nem bénul meg a piaci működés.

Tánczos Péter, az Euroventures partnere úgy látja, az 500 millió eurós limit alatti alapkezelők felügyeleti keretbe helyezése szakmailag indokolt, ugyanakkor fenn kell tartani a különbséget a kisebb kockázatitőke-kezelők és a nagyobb, jellemzően lakossági befektetőket kiszolgáló alapok között. Molnár András, a Portfolion vezérigazgatója szerint a fő bizonytalanság nem a transzparenciaszabályokból, hanem az esetleges kifizetés-visszatartásokból és állami vállalások befagyasztásából fakad.

A csomag a közbeszerzési törvényt is módosítaná, bevezetve az átlátható gazdasági szereplő fogalmát. Ennek nyomán nem indulhatna közbeszerzésen olyan ajánlattevő, alvállalkozó vagy alkalmasságot igazoló szervezet, amelynek tényleges tulajdonosi háttere nem tárható fel az ajánlatkérő számára.

Ez különösen érzékeny pont a szektorban, mert a Transparency International gyűjtése szerint 2021 és 2024 között 83 olyan közbeszerzési nyertes cég volt, amelynek tulajdonosi hátterében magántőkealap is megjelent, ezek pedig összesen 2 603 milliárd forintnyi megbízást nyertek. A következő időszak kulcskérdése az lesz, hogy a kormány miként különíti el a visszaélésekhez köthető struktúrákat azoktól a piaci alapkezelőktől, amelyek innovatív magyar és régiós vállalkozások finanszírozásában vesznek részt.

Korábbi cikkünkben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló javaslat parlamenti benyújtásának elhalasztását mutattuk be, miután a kormány a tervezetet előbb társadalmi egyeztetésre bocsátja. Kitértünk arra is, hogy a döntés egy szélesebb jogalkotási és intézményi menetrend része, amelyben a szabályozási ütemezés és a közjogi keretek átalakítása hangsúlyos szerepet kap.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?