Magyarország átmeneti alkotmánymódosítást tervez az igazságszolgáltatás és a közpénzügyi kontroll átalakítására

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Átmeneti alkotmánymódosítás és igazságszolgáltatás

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozó hatóságok

Központi bankok

Ciaran Ryan

2 órával ezelőtt

Magyarország átmeneti alkotmánymódosítást tervez az igazságszolgáltatás és a közpénzügyi kontroll átalakítására — Átmeneti alkotmányreform tervei

A magyar kormány átmeneti alkotmánymódosítást vázol fel, amely a fékek és ellensúlyok rendszerének helyreállítását, az igazságszolgáltatás függetlenségének erősítését és a demokratikus döntéshozatal akadályainak csökkentését célozza. A javaslat nem teljes körű alkotmányreform, hanem az új alkotmány elfogadásáig érvényes átmeneti keret, amely több intézményi és hatásköri változtatást is tartalmaz.

Kiemelések

A kormány átmeneti alkotmánymódosítást javasol, amely 12 éves mandátumlimitet vezetne be országgyűlési képviselők számára és megszüntetné a jelenlegi köztársasági elnök megbízatását.
A tervezet fokozná a bírói önigazgatást, visszaállítaná az alkotmánybírák 70 éves felső korhatárát, illetve létrehozná a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt.
A csomag csökkentené a kétharmados döntést igénylő ügyek számát, bővítené az Alkotmánybíróság hatáskörét, és átláthatóbbá tenné a közpénzek kezelését.

Átmeneti reformcsomag fő elemei

A kormány honlapjára feltöltött anyag szerint a 2011. április 25-én elfogadott Alaptörvény több mint tizennégy év alatt nem tudta betölteni azt a szerepet, amelyet Magyarország alkotmányának be kell töltenie. A dokumentum alapján a kabinet új alkotmány megalkotását tartja szükségesnek, de addig sem hagyná változatlanul a jelenlegi alaptörvényi kereteket.

A tervezet szerint egy országgyűlési képviselő legfeljebb 12 évig tölthetné be tisztségét, miközben megszűnne a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása, és az Országgyűlésnek 30 napon belül új államfőt kellene választania. A javaslat emellett visszaállítaná az alkotmánybírák 70 éves felső korhatárát, valamint lehetővé tenné, hogy az Alkotmánybíróság tagjai saját maguk közül válasszanak elnököt.

A bírói önigazgatás is erősödne, mert a bírák nagyobb szerepet kapnának az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének kiválasztásában, illetve elszámoltathatóságában. A csomag része továbbá egy Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása, amely a közvagyon védelmét és a jogellenesen felhasznált közpénzek visszaszerzését szolgálná.

Hatás a kormányzati működésre és az intézményi kontrollra

A módosítás csökkentené azoknak az ügyeknek a számát is, amelyekben kétharmados döntés szükséges, ezzel a kormányzati álláspont szerint a mindenkori demokratikus többség ténylegesebben tudna kormányozni. Ezzel párhuzamosan megmaradnának az alapvető alkotmányos garanciák, miközben bővülne az Alkotmánybíróság mozgástere a költségvetési és adóügyek vizsgálatában.

A tervezet hatályon kívül helyezné a közpénz jelenlegi, szűkítő alaptörvényi meghatározását is, hogy a közvagyon útja ne legyen jogi konstrukciókkal elrejthető. Felülvizsgálnák az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályait is annak érdekében, hogy ezek az intézmények ne kerüljenek indokolatlanul távol a demokratikus ellenőrzéstől.

A kormányi szándék összegzése szerint a csomag célja a jogállami garanciák újbóli működtetése, a független igazságszolgáltatás és az átlátható közpénzkezelés megerősítése. A kezdeményezés egyben olyan átmeneti intézményi keretet rajzol fel, amely a választói felhatalmazás alapján szélesebb kormányzati cselekvést tenne lehetővé egy későbbi, új alkotmány elfogadásáig.

Korábbi cikkünkben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozásáról szóló javaslat parlamenti benyújtásának elhalasztását vettük sorra, miután a kormány a tervezetet előbb társadalmi egyeztetésre bocsátja. Kitértünk arra is, hogy a döntés egy szélesebb kormányzati jogalkotási menetrend része, amelyben az Alaptörvény-módosítás előkészítése és az intézményi átalakítások ütemezése is kiemelt szerepet kap.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?