Magyarország energiahatékonysága javul, de a gazdaság továbbra is jóval energiaigényesebb az EU-átlagnál

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Magyarország energiahatékonysága és EU

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Szabályozó hatóságok

Központi bankok

Ciaran Ryan

2 órával ezelőtt

Magyarország energiahatékonysága javul, de a gazdaság továbbra is jóval energiaigényesebb az EU-átlagnál — Energiaigény továbbra is magas

Magyarország az elmúlt évtizedekben számottevően javította energiahatékonysági mutatóit, de a hazai gazdaság energiafelhasználása továbbra is jelentősen meghaladja az uniós átlagot. A lemaradás különösen az épületállomány, az ipari szerkezet és a lakossági fűtési energiaigény terén marad számottevő, miközben a 2030-as fogyasztási cél teljesítése a növekedés újraindulásával ismét nehezebbé válhat.

Kiemelések

Magyarország energiaintenzitása 2000–2019 között 34%-kal csökkent, de 2024-ben még mindig 78%-kal haladja meg az EU 98-as átlagát.
A lakóépületek fűtési energiafelhasználása 1,6-szorosa az EU-átlagnak, miközben mélyfelújítással a hazai háztartások energiaigénye átlagosan 50%-kal csökkenthető lenne.
Magyarország végső energiafelhasználása 2024-ben 690,3 petajoule-ra csökkent a 2021-es 785 petajoule-ról, de gazdasági növekedés esetén újra nőhet.

Energiahatékonysági mutatók és szerkezeti okok

Portfolio.hu összefoglalója szerint a KSH adatai alapján Magyarország energiaintenzitása 2000 és 2019 között 34%-kal mérséklődött, miközben az uniós átlag 28%-kal csökkent. A javulás mögött a gazdaság szerkezetének átalakulása, az energiaigényes üzemek megszűnése, valamint az energiatermelés és energiafelhasználás hatékonyságának növekedése áll.

A KSH oldalán elérhető adatok szerint 2024-ben a hazai energiaintenzitás 174,8 kőolajegyenérték-kilogramm volt 1000 euróra vetítve, ami több mint 78%-kal haladta meg az EU 98-as átlagát. Az Eurostat vásárlóerő-paritáson számolt kimutatása kedvezőbb képet mutat, ebben a mérésben Magyarország 83,8-as értékkel közelebb áll az EU 74-es átlagához.

Az energiaproduktivitás terén a magyar gazdaság 2023-ban 5,7 eurót állított elő egy kőolajegyenérték-kilogramm energiából, ami a KSH szerint az uniós 9,8 eurós átlag 58%-ának felel meg. Ez azt jelenti, hogy az ország közel kétszer annyi energia felhasználásával termel egységnyi GDP-t, mint az Unió átlaga, még úgy is, hogy a mutató 2010 és 2023 között közel másfélszeresére emelkedett.

A nemzetgazdasági mutatókat ugyanakkor torzíthatja az iparági szerkezet és a földrajzi adottság is. Az energiaigényes ágazatok jelenléte vagy a nagyobb fűtési igény önmagában is ronthatja az összevetést akkor is, ha a technológia korszerű.

Lakóépületek, uniós elvárások és 2030-as kockázat

A primerenergia-felhasználás mintegy 40%-a az épületekhez, egyharmada pedig közvetlenül a háztartásokhoz köthető, így a legnagyobb megtakarítási tartalék a lakóingatlanokban marad. A Magyar Energiahatékonysági Intézet szerint a hazai lakásállomány átlagos energiateljesítménye az „FF” kategóriába esik, vagyis ezek az épületek legalább kétszer annyit fogyasztanak, mint egy korszerű épület.

A szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar ingatlanok négyzetméterre vetített fűtési igénye a második legmagasabb az EU-ban, ezért az éghajlattal korrigált lakossági fogyasztás is az egyik legmagasabb a közösségben. Magyarországon így 1,6-szer több energiát fogyasztanak az otthonok fűtésére, mint az EU-átlag, miközben mélyfelújításokkal a háztartások fűtési energiafelhasználásának átlagosan fele megtakarítható lenne.

A KSH szerint az ország végső energiafelhasználása 2024-ben 690,3 petajoule volt, ami a 2021-es 785 petajoule-hoz képest jelentős csökkenés, és egyelőre a 2030-ra kitűzött 740 petajoule-os cél alatt marad. Ugyanakkor a gazdasági növekedés újbóli beindulásával a végső energiafelhasználás ismét emelkedésnek indulhat.

Az Európai Bizottság júniusban felszólította Magyarországot és Romániát, hogy ültessék át nemzeti jogrendjükbe a 2023-ban elfogadott átdolgozott energiahatékonysági irányelvet. Az uniós megközelítés szerint az energiahatékonyság egyszerre erősíti a versenyképességet, mérsékli a fosszilis importfüggőséget és támogatja a klímacélok teljesítését.

Korábbi cikkünkben a magyar helyreállítási és ellenállóképességi terv (RRF) átdolgozásáról írtunk, amelyet az Európai Bizottság jóváhagyási ajánlással az ECOFIN elé terjesztett. Bemutattuk, hogy a 10 milliárd eurós csomagban a hangsúly a közlekedési beruházásokra, az energiahálózat fejlesztésére és az energiahatékonyságot is érintő eszközökre helyeződik, miközben több korábbi program háttérbe szorul.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?